szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

Ökopiac a MOM Művház udvarán
© Túry Gergely
Nincs mese, hamisítatlan ízekért a biopiacra kell menni. A biotermelés nem enged meg semmilyen vegyszert, s termőföld-kímélő eljárásokat preferál. Ám a csodás ízekkel együtt le kell nyelni az árakat is: minimum a duplájába kerül minden, mint más piacokon. Cserébe azonban a felfedezés öröme is a miénk, a megszokott leveszöldségeken kívül olyan elfeledett terményekre akadhatunk, mint a medvehagyma, a csicsóka, a mángold.

Miért drága a bioáru? Magyarországon mintegy 130-150 ezer hektáron folyik biotermelés. A termékek 80-90 százalékát exportálják, főként nyugat-európai piacokra, idehaza kevés marad. Ezért a kevésért pedig – ahogy ezt kérdésünkre a Biokultúra Egyesületek Szövetségében válaszolják – a vevők megadják a borsos árakat. Sőt, olykor, ha valami olcsóbb, gyanút fognak, talán nem is biotermékről van szó. A szövetség szerint a bio-iparágban nem ritka a többszáz százalékos haszonkulcs sem, ez más piacszervezők szerint túlzás, és a kulcsot 100-200 százalékban határozzák meg.

MOM Ökopiac, Budapest, XII. Budapest, Csörsz u. 18.
(nyitva tartás: szombat, 6.30-13.00)

A romantikus, ám kissé rendezetlen Marczibányi téri biovásár felszámolása után a MOM Park negyede mögé, a MOM Művelődési Házhoz költözött a város legnagyobb biopiaca, ahol nyitott és takaros, nádfedeles standokon folyik az árusítás. Terjednek hírek, miszerint nem minden bio, ami itt kapható, érdemes hát a rutinos vásárlóknál tájékozódni. A piacot a Biokultúra Egyesületek Szövetsége működteti, ahol kérdésünkre kijelentik, itt bizony mindenki bioárut kínál. Tanúsítványt erről a Biokontroll Hungária Kht. ad ki, de a szövetségben azt mondják, évente legalább egyszer maguk is ellenőrzik a termelőket, kiszállva a termelés helyére. A standbérlés napi 800 forint négyzetméterenként. Az elegánsabb, nádtetős standok némelyikét megvették az árusítók. Többnyire kistermelők és kiskereskedők kínálnak itt mindent a zöldségféléktől a húsokon át a tejtermékekig, pékárukig és bio-kozmetikumokig. Az árak borsosak: a paradicsom kilója 1000 forint, a tv-paprikáé 700-1000, az almáé 250-350. Hús-fronton is legalább kétszeres a szorzó a normál kínálathoz képest: 1 kilogramm sertéscomb 2000 forint, a bontott csirke 990. Mindent a vevőért: a húsosok előrendelést vesznek fel biokolbászra, sonkára, s találunk különlegességeket is: sűrű, szinte harapható málnaszörpöt (750 forint/liter), bio bort, és az ünnepek közeledtével piacra dobott biopezsgőt. Ez utóbbi 8200 forint. Ami hiányzik a Marczibányi téri ős-piacról, az a hangulat, amelyet a vásár egykori figurái teremtettek meg – ők az elegánsabb MOM Parkhoz már nem települtek át.

Árszint: 5, választék: 5, körülmények, kiszolgálás: 4

Biopiac az Albertfalvai piac területén (Oldaltörés)

Biopiac az Albertfalvai piac területén
Budapest, XI. Fehérvári u. 213.
(nyitva szerdán és szombaton)

© Túry Gergely
Ez a piac e pillanatban csupán két standot jelent egy hagyományos piac közegében. Az Albertfalvai piac a XI. kerületi önkormányzat tulajdonában van, a Buda-hold Kft. üzemelteti, a bioárusok tőlük bérlik az asztalokat napi 625 forintos áron. Az egyiken a Biovár Piac Bt., a másikon egy őstermelő árusít. Kérdésünkre, hogy miért csak két stand található itt, egyikük azt válaszolja, a „nagy” MOM-piac szervezői nem örülnek, ha máshol is működik biopiac. Az Albertfalván árusítók viszont vitatják a MOM-piac legitimitását, azt állítva, a terület nem felel meg a törvényi előírásoknak, nincs például szilárd burkolata. Való igaz, a MOM-nál a talajba süllyesztett beton-elemeken gyalogol a vásárló. Az engedélyezés módját is kifogásolják, szervezeti és személyi összefonódásokat emlegetve a Szövetség és a Biokontroll Kht. között, amelyek miatt szerintük sok nem-bio termék is megjelenik a MOM-nál. Nos, a cégadatok szerint a Biokontrollban benne van a Biokultúra Egyesületek Szövetsége. A piacos vita közben az árusítás zavartalanul folyik: Albertfalván alapvető zöldség- és gyümölcsfélék kaphatók, a csicsókától az almáig, az árak pedig barátibbak, mint a MOM-nál.

Árszint: 4, választék: 3, körülmények, kiszolgálás: 5

Újpesti Biopiac és Biobolt (Oldaltörés)

Újpesti Biopiac és Biobolt (Zöldsziget Ökopiac és Biobolt),
Budapest, IV. Baross u. 105-107.
(nyitva szombaton, 7.00-13.00)

Talán a decemberi hidegnek köszönhető, de mindössze egyetlen boltot s néhány standot találunk nyitva. Jó néhány placc üresen maradt, a választék és a forgalom azonban elégségesnek tűnt. A terület tulajdonosa egy magánszemély, a piacot és a bioboltot a Zöld Sziget Bt. üzemelteti. Ők úgy tájékoztatták a HVG-t, hogy a téli időszakban tizenkét stand működik a piac egyetlen fedett csarnokában. A helybérlés itt olcsóbb, mint a MOM-nál, napi 2000 forint, s többnyire családi gazdaságok bérelnek helyeket. Többen a MOM-nál és Újpesten is árulnak, a család kétfelé válik, és este találkoznak. A fedett csarnokban zöldségféle, gyümölcs, pékáru és tejtermékek lelhető fel, valamint néhány húsféle is – bár erre elvben nem volna engedély. A környezet nem olyan kulturált, mint a MOM-nál, az árak azonosak, sőt, alig hiszünk a szemünknek a 400 forintos krumpli láttán. Egy stand akciót hirdet: a biopulyka kilója 1200 forint. Különlegesség a biohal, bár hogy mitől bio a hal, arra nem kaptunk választ, a magyarázó szórólap pedig épp elfogyott. Mindenesetre a mélyhűtött pontyfilé, a lecsós hal és a halfasírozott (!) ínycsiklandóan néz ki. Áruk 540-610 forint között mozog.

Árszint: 5, választék: 4, körülmények, kiszolgálás: 3/4

Biopiac a Nagycsarnokban (Oldaltörés)

Biopiac a Nagycsarnokban, Budapest, V. Fővám tér
(szerda 7.00-14.00; péntek 7.00-16.00)

A Nagycsarnok egyik eldugott sarkában álldogál egy pult, mindössze ez itt a heti kétszeri biopiac. A csalódottságot enyhíti a választék és az eladólány kedvessége. A standot egy termelő-kereskedő bérli négyzetméterenként 800 forintért, és az árusításon kívül házhozszállítást is vállal. Az alapterményeken kívül van például rukkola és édeskömény, de többféle egzotikus gyümölcs is kapható (papaya, gránátalma, gyömbér, mangó, avokadó). A pulton néhány üveg bioméz és –lekvár, meg pár csomag sajt színesítik a választékot. Az árak igazodnak a biopiacokon megszokottakhoz, a krumpli 300, a hagyma 400 forint, a 800 forintos paradicsomon a MOM-piac után pedig már meg sem lepődünk.

Árszint: 5, választék: 3, körülmények, kiszolgálás: 5

Nagy Gergely-Hevesi Flóra

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

Garay tér: száműzetésben

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

HVG Gazdaság

Szegedi piacok: tatarozás alatt, zavartalanul

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

MDF-piacok: csak semmi politika…

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.