szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az általános hiedelemmel szemben egyáltalán nem drága a főváros tulajdonában lévő és a Csapi által működtetett Fehérvári úti vásárcsarnok, legalábbis a HVG tudósítója ilyen tapasztalatokat szerezett.

Verhetetlennek tűnő ára van például a tojásnak, amelynek darabjáért 18 forintot kért a legolcsóbb, alapvetően zöldségre és gyümölcsre szakosodott eladó. Akinek egyébként szeme sem rebben attól a kérdéstől, hogy ugye Kínából hozták azt a tojást, és széles mosollyal vágja rá, hogy hát persze. (A két „tojásstand” egyébként 22 forintért adja a tojás darabját.) Emellett húst és zöldségfélét is lehet itt jó áron találni. De könnyen érheti kellemetlen meglepetés a gyanútlan vásárlót, ha például őstermelőnél vásárol. Egy rakott szoknyás, fejkendős nénike egy alkalommal a HVG tudósítóját is bepalizta, és így sikerült ezer forintért hozzájutni a karfiol kilójáhozt, amelyért egy szinttel lejjebb alig több mint 200 forintot kértek. Decemberben paradicsomot az őstermelőtől 480 forintért, míg a kitermelőnél 268 forintért lehetett kapni. Azt azonban mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a magasabb ár (például 560 forint egy levesnyi zöldségért) sokszor párosul jó minőséggel is.

Az egykoron teraszos szerkezetű, s 2003-ban a régi épület helyén teljesen újjáépített, összesen 6000 négyzetméteres csarnokban egyébként meglehetősen sok, tíz tucat őstermelő árul. Többségük – a szemnek is tetszetős – zöldséget, gyümölcsöt, de tíz őstermelői pultnál lehet sonkát, kolbászt vagy akár tyúkot is kérni. Tejes is van, igaz, csupán egy, viszont nála friss a tehéntej, és literenként 150 forint. De még a Fehérvári úti piac egyik különlegességeként számon tartott virágsorból is van őstermelői, összesen 17 árussal. Közülük többen foglakoznak fűszernövényekkel is. Csokorba kötött friss bazsalikomot ugyan még nem lehet kapni, de kifejezetten szép, és kipróbáltan bőven termő palántát már igen, s még a friss korianderrel sem lehet őket zavarba hozni. A nálunk megszokott vöröshagymánál kisebb és kevésbé erős mogyoróhagyma az egyetlen a mostanában egyre népszerűbb szakácskönyvek hozzávalói közül, amelyről ezen a piacon is kevesen hallottak.

A piac felújítása óta itt is van „kínai bolt”, amely nem olcsó ruhaneműt árul, hanem mindenféle keleti étel-, illetve fűszerkülönlegességet, igaz, jóval szerényebb méretben, mint híres, Vámház körúti társa.

A cikk második része (Oldaltörés)

Hétvégén van frissen szedett eredi gomba is – mindent összevetve, bár nem különleges, és nem is kirívóan látványos, mi több, nem is bio, a Fehérvári úti csarnok megmaradt jó élelmiszerpiacnak. A 85 üzlethelyiség közül 22-ben árulnak csak például ruhát vagy kozmetikai cikket, de van lottózó, hírlapárus és gyógynövényes is. Ám hiába szép új, árussal és áruval teli a piac, már nem olyan, mint régen. Az őstermelők a hangulatra, a kistermelők pedig a forgalomra panaszkodnak. „Amikor Budaörsön megnyílt a Tesco, elvitte a vevők felét, aztán jött az Auchan, ami vitte a maradék felét is”.

Az egyes helyiségek minőségétől, nagyságától, az árufajtától, valamint elhelyezésétől függően legkevesebb 3130 forinttól lehet itt „placcot” bérelni, a legdrágább a 8750 forintos négyzetméterár. Az őstermelői asztalok árát napidíjban számolják: 445 forintért virágot, 560-790 forintért – helytől függően – élelmiszert lehet kínálni. Az előbbieknél jóval nagyobb haszonnal kecsegtető, szabadban termett gombák árusítása viszont napi 2400 forintba kerül.

Itteni áraikkal egyébként kifejezetten elégedett Dénes Ákos, a Csapi igazgatója, aki éppen annak tulajdonítja a csarnok jó árait, hogy az üzemeltetési költségek jó részét a Csapi állja, és nem terheli a bérlőkre. A Fehérvári úti – mint kiderült – az egyik legjobban menő piacuk, mert bár nincsenek számaik a forgalomról, állandó tömeget látnak. Ennek ellentmondani látszik, hogy sok üzlethelyiség üresen áll – a középső szint hátsó üzletei azonban nem kiürültek, hanem be sem népesültek. Oda ugyanis nem szívesen mennek vásárolni a vevők. A Csapinak pedig egyelőre még nincs jó ötlete, hogyan lehetne a vevőket arra a részre csalogatni. A háromszintes épület legsikerültebb részének az igazgató egyébként a büfésort tartja, ahol van elég ülőalkalmatosság is. Nincs is tülekedés, nyugodtan le lehet valamelyikre huppanni.

A HVG még egy ínyencséget fedezett fel a pultok között: a közelmúltban nyílt Bécsi Királyt, az erősen németes mintájú kolbászárust. Nála nem csak fél tucat kolbászfélét, virslit, debrecenit sütnek, hanem még currywurstot is. Emiatt már nem kell például Berlin után sóvárogni.

Árszint 4, választék 5, vásárlás körülményei, kiszolgálás: 5

Pálmai Erika

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

Garay tér: száműzetésben

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Szegedi piacok: tatarozás alatt, zavartalanul

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

HVG Gazdaság

Biopiacok Budapesten: borsos árak

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

HVG Gazdaság

MDF-piacok: csak semmi politika…

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.