szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

A földalatti szintekkel együtt 11 emeletes üzletház- és lakóépület-komplexumot elvileg 2004. januárjától építené a Pendola Holding Center Kft., ám az építési engedélyre csak idén júniusban került rá a pecsét. Ezzel viszont az eredetileg 2005 májusára tervezett átadás is csúszik, a kofák valószínűleg csak 2006 augusztusában költözhetnek vissza régi helyükre. Az időhúzás pedig az ő zsebüket is érzékenyen érinti. „A felére esett vissza a forgalmam, amióta idejöttünk” – kesereg az egyik őstermelő. A régi törzsvevők ugyanis csak hébe-hóba járják meg a másfél kilométeres távolságot, újak pedig kevesen vannak, december közepén, egy munkanapon például éppen csak lézengtek.

A kofák esélyeit a piac végében található CBA és a 200-300 méterre lévő Kaiser’s is rontja. A törzsközönség a környékbeli nyugdíjasokból és középkorúakból áll, akik szeretik ugyan a piacot, de nem sokat költenek. „Minden nap itt hagyok 400-500 száz forintot” – mondja egy vevő, ám hamarosan kiderül, ezt az összeget nem csak magára költi; az egyik szomszédos társasház nehezen mozgó idős lakóinak is segít bevásárolni. Az elitréteget a parkolási lehetőség hiánya és a kiszolgálás körülményei is elriaszthatják: az ideiglenes Garayt egykori orosz katonai garázsokból alakították ki. Bár az üzleteket a piacot működtető, az Erzsébetvárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Erzsébetvárosi Piacok Kft. kicsempézte, a bérlők pedig a lehetőségeikhez képest kicsinosították, de a töredezett hullámpalatetők és a repedezett betonpadló mellett ez alig csillapítja a hely sivárságát.

Az árszínvonal egyébként a vevők és az árusok szerint is átlagos. A bontott csirke kilója 450 forint körül van, a sertéscombé 950 forint, a narancs 250, a mandarin 280, a banán 300 forintért kel el. „A CBA olcsóbb nálunk, de a mi árunk jobb minőségű” – dicséri portékáját a hentesüzlet egyik alkalmazottja. A Kaiser’s-t viszont a helybeliek drágábbnak tartják a piacnál, ám az ünnepek közeledtével az akciós mandarin és a banán a szupermarketben olcsóbb, mint a piacon. A fenyőfaárusoknál nem árt alkudozni, az élelmiszerek árából viszont nem érdemes, a kofák még alkalmi leárazásokat sem tartanak. „Az akciós árura gyanakodva néznek, minőségi problémát sejtenek mögötte, így inkább kevesebbet rendelünk, ám azt igyekszünk mind eladni” – ismerteti üzletpolitikáját az egyik húsboltos. Az aranyszabály alól csak a kevésbé „kurrens” állati testrészek mentesülnek: egy kiló csirkelábat vagy farhátat a kutyás törzsvevők akár 50-60 forintért is hazavihetnek.

A létesítmény bérleti díjai 1999 óta nem emelkedtek, az üzletek havidíja négyzetméterenként 960, a raktáraké 350 forint, egy asztalért az őstermelők naponta 300, a többi zöldséges 575 forintot fizet. A gyér forgalom miatt a régi kofák háromnegyede mégis szünetelteti a boltot. A korábbi 30 zöldséges helyett ma 7, a 15 tőkehúsos helyett 4, a 15 baromfis helyett mindössze 3 várja a vevőket, rajtuk kívül néhány őstermelő és étkezde tarkítja a képet. A két és fél szűk esztendőnek a Garay Pláza megnyitása vethet véget. Az új, 5572 négyzetméter alapterületű piacra minden egykori kofát visszavárnak, a bérleti jogot sem kell újra, milliókért megváltaniuk. Az ígéretek szerint pedig lesz minden, ami a forgalom felfuttatásához szükséges: háromemeletnyi mélygarázs, télen fűtés, nyáron légkondicionáló, a mozgássérültek számára is használható mozgólépcsők és liftek, sőt még kovácsoltvas cégérek is, hogy minél hangulatosabb legyen a környezet.

Ár: 3; Választék: 3; Kiszolgálás körülményei: 1,5

Herman Bernadett
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

MDF-piacok: csak semmi politika…

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Biopiacok Budapesten: borsos árak

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

Szegedi piacok: tatarozás alatt, zavartalanul

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.