szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Noha Szeged legnagyobb piacainak átépítése, bővítése, felújítása, korszerűsítése már hónapok óta tart, és csak jövő tavasszal, illetve ősszel fejeződik be, az árusítás mind a három helyen zavartalan. A megyeszékhely legolcsóbb piaca kétségtelenül a dorozsmai nagybani. Szeged peremkerületeiben, a tízemeletes épületek árnyékában, a boltok előtt megtűrt pár kisnyugdíjas árusból kinőtt piacok pedig a legdrágábbak.

Szeged Mars téri piac
© Karnok Csaba
"Itt, az ország második legnagyobb nagybani piacán, a dorozsmain, átlagosan 30 százalékkal kevesebbe kerülnek a különböző áruféleségek, elsősorban a zöldségek és a gyümölcsök, de még a kenyér is olcsóbb, mint Szeged két nagy piacán, a Mars téren és a Szent István téren” – tájékoztatta a HVG-t az önkormányzati tulajdonú Dorozsmai Nagybani Piac Kft. egyik vezetője, Szilasi László. A nagybanin évente 250-300 ezer nagyvásárló és 35-40 ezer magánszemély fordul meg. Utóbbiak gyakran egy-egy társasház lakói, akik együtt vásárolnak olcsón, nagy tételben, utána pedig osztozkodnak. A műszaki igazgató Szilasi megjegyezte, a fentiekből is kiderül, hogy náluk nem csak nagykereskedők vásárolnak 10, 20, 50 vagy akár 100 kilogrammos kiszerelésben, hanem magánszemélyek is. „Sőt, visszatérő vásárlóink között szép számmal akadnak őstermelők, akik a szegedi piacokon néhány forintért drágábban adják az itt megvett árut” – tette hozzá.

Csongrád megye legnagyobb lakossági éléskamrája vitathatalanul a Mars téri napi piac. A kofák szerint a helypénz megfizethető. A piacot üzemeltető önkormányzati cég, a Szegedi Vásár és Piac Kft. fél négyzetméter földön elfoglalt területért 160, egy négyzetméterért dupla annyit kér. Egy asztal teljes felülete – 2 négyzetméter – 640 forintba, a fele feleannyiba kerül. A kettőnek az ötvözete, azaz „egy asztal teljes felülete és alja” pedig 960 forint. Fél méter rakodási magasság fölött négyzetméterenként további 320 forintot kell fizetni. Aki havi asztalbérletet vált nettó 11 ezer 500 forintért, jól jár, ugyanis az asztal alatti területet ajándékba kapja. A cég ügyvezető igazgatója, Pusztai Lajos szerint a Mars téri piac abban kivételes, hogy itt friss gombát is árusítanak. Érdekességként megemlítette, hogy egyes Csongrád megyei őstermelők visszatérően megpróbálnak déli gyümölcsöt is piacra dobni, például savanyúkáposztával és zellerrel együtt. „De ezekre a termékekre a legnagyobb jóindulattal sem vehetik igénybe az őstermelőknek járó kedvezményeket, hiszen a datolya, füge és természetesen a banán, narancs, mandarin nem a földjeiken termett, legalábbis a piacfelügyelőknek nem tudják hitelt érdemlően bizonyítani” - tette hozzá Pusztai Lajos vásár- és piacigazgató.

A cikk második része (Oldaltörés)

A Mars téri piac tejcsarnoka
© Karnok Csaba
A szegedi önkormányzat tavasszal döntötte el, hogy még az idén megkezdi piacai átépítését, bővítését, felújítását, korszerűsítését, aminek része lesz a piacok környéke is. Tovább már nem lehetett várni, hiszen már évek óta csak az ÁNTSZ jóindulatán múlik, hogy a piacok reggelenként kinyithatnak. A jóval kétmilliárd forint feletti beruházásokat részben önkormányzati, részben EU-s pénzből végzik, a munkálatok már mind a három helyszínen megkezdődtek.

„A Mars téri beruházás több ütemben valósul meg. Már új helyére került a vásárigazgatóság, tavasszal átadjuk a két, egyenként 1400 négyzetméteres csarnokot, valamint a parkolót – nyilatkozta Nagy Sándor szabaddemokrata városfejlesztési alpolgármester. A Mars téri munkákkal párhuzamosan megkezdődött a kiskundorozsmai nagybani piac bővítése és a Szent István téri piac rekonstrukciója is. A nagybani területe jelentősen megnő, előreláthatólag tavasszal már 25 ezer négyzetméter szilárd burkolaton két új, egy 2 ezer 200 és egy 1100 négyzetméteres, minden komforttal ellátott csarnok várja az őstermelőket és a vásárlókat. A Szent István tér rekonstrukciója nem csak a város második legnagyobb piacát érinti, hanem az egész teret. „A piacépítés mellett felújítjuk a páratlan értékű víztornyot, és megépítjük a belvárost a téren át a külvárossal összekötő kerékpárutat is – mondta a HVG-nek Nagy Sándor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Gazdaság

Biopiacok Budapesten: borsos árak

„Bezzeg, amikor még paprika íze volt a paprikának…” – sóhajtanak fel a reggeliző-asztalnál a legkülönbözőbb generációk, amikor a vajas kenyérre helyezik a harsány színű, de kissé vízízű nagyüzemi zöldséget.

HVG Gazdaság

A Nagycsarnok: metrófrász

„A szép épületnek harmonikusnak és hasznosnak kell lennie” – vallotta a Nagycsarnokot tervező Pecz Samu, a Műegyetem épület-szerkezettan professzora, aki kalandos úton jutott a megrendeléshez, hiszen a külföldi lapokban is meghirdetett pályázaton a legjobbnak két párizsi építész munkája ítéltetett.

HVG Gazdaság

Nagybani piac: kereskedelmi tételben

Meg-megállnak a furgonokkal közlekedő vevők az árujait pakoló eladó előtt, azután, ha megköttetik az üzlet, már viszik is. Ez a kép fogadja a budapesti, 32 hektáron elterülő Nagykőrösi úti nagybani piacra érkező látogatót.

HVG Gazdaság

Bevásárlás Romániában: az olcsóság kockázatai

Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amihez a magyar-román határ túloldalán ne lehetne olcsóbban hozzájutni. Valószínű ezért döntenek többen ma is úgy, hogy a nagybevásárlásokat keleti szomszédunknál ejtik meg. A legalitás határait feszegető bevásárlóturizmus mellett továbbra is virágzik a határmenti fekete kereskedelem.

HVG Gazdaság

Rákóczi tér: romok a tűz után

Mintha összebeszélt volna, egyformán elsózta a palacsintát a Rákóczi téri csarnok mindkét árusa. De a drágábbik helyen – ahol 90 forintért adták –, vagyis a Minibüfében legalább a másiknál – ahol csak 80 forintot kértek – a kínálatból bántóan hiányzó diósat is lehetett kapni.

HVG Gazdaság

Fővárosi csarnokok és piacok kultúrhistóriája

Új időszámítás kezdődött 1897. február 15-én a főváros kereskedelmi életében, ekkor avatták fel az egykori Sóház telken – a mai Vámház körúti – Központi Vásárcsarnokot, közismert nevén a Nagycsarnokot.

HVG Gazdaság

Garay tér: száműzetésben

A Garay téri piac jelenleg csak bitorolja saját nevét. A Keleti pályaudvar mögötti Garay téren hiába keresné a vásárló, mert a Rottenbiller utcába szorult. A régi – Krentsei Géza fővárosi műszaki tanácsos és Szabó Jenő építészmérnök által tervezett, 1931-ben átadott – vásárcsarnokot ugyanis 2003 végén bezárták, majd földig rombolták, a helyére 9,3 milliárd forintból modern pláza épül.

HVG Gazdaság

Batthyány tér: a száműzött piac

Az idősebbek még mindig kérdezgetik a Batthyány téri vásárcsarnokba érve: hol van itt a piac? Az 1902-ben átadott, 1977-ben akkori léptékkel korszerű bevásárlóközponttá átalakított, majd 2003-ban felújított épületnek már csak a bejáratán virít az egykori piacra utaló „VI. Vásárcsarnok” elnevezés, mivel a világörökség részévé nyilvánított területen található, Klunzinger Pál által tervezett épület műemléki védettséget élvez – természetesen a régi felirattal együtt.

HVG Gazdaság

Búbánatos Bosnyák

„Annál a kis fekete nőnél próbáltad?” – kérdezte a Bosnyák téri vásárcsarnok büféjében panaszkodó társát a fröccsös pohara mellől felnéző nyugdíjas, mondván, hogy nevezett eladó neki ki szokta válogatni az árut, és mindig szépet ad.

HVG Gazdaság

Hold utca: banküzemtanból elégséges

Az V. kerület egyetlen vásárcsarnoka a millennium idején épült. Az összesen 5176 négyzetméter alapterületű piacot Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte, az építkezést Sivirszky Antal építőmester vezette, az épület vasszerkezeteit pedig az Oetl Antal vasgyár készítette.

HVG Gazdaság

A Lehel, vagyis a „kofahajó”

Az egykor rendkívüli népszerűségnek örvendő, tákolt fabódékból álló Lehel piac ma már csak egy a fővárosi nagy bevásárlóközpontok sorában. A Rajk László által tervezett bizarr, hajó alakú épületet először szabotálta az angyalföldi közönség, ám mára – a napi 30 ezres vásárlószámból következtetve – elfogadták, és akik megszerették, a tervező nyomán csak kofahajónak becézik.

HVG Gazdaság

MDF-piacok: csak semmi politika…

„Először is nem piac, hanem heti vásár” – pontosít rögtön a beszélgetés elején Zacsek Gyula egykori MDF-es képviselő, az MDF-piacokat 1989 augusztusa óta szervező Piacfejlesztési Alapítvány elnöke, aki még mindig minden szombaton végigjárja a „fennhatósága” alá tartozó döntően élelmiszeres vásárokat.

HVG Gazdaság

Miskolc, Búza tér: stiklik, trükkök

A hajdani búzapiacról elnevezett, Miskolc belvárosában található vásártér nevét hiába próbálták a létező szocializmusban Béke térre keresztelni, a kísérlet teljes kudarcba fulladt. Lemegyek a Búzára, mondja ma is a miskolci polgár, ha bevásárolni indul, holott a piac, akárcsak a város, alaposan megkopott az elmúlt 15 évben.