A Ferihegyi repülőtér korábbi üzemeltetője, a FUF Kft. a 2A és a 2B terminál üzemeltetési jogáért indított pert a Budapest Airport ellen, a keresetet csütörtökön nyújtották be - írta a Magyar Nemzet. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium kabinetfőnöke a távirati irodának nem tudta megerősíteni, hogy a FUF Kft. beperelte volna a Budapest Airportot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az esetleges per a cég privatizációját nem érinti.

Hozzátette: az állam vállalta a kártérítést a repülőtér 2B terminálját korábban üzemeltető FUF Kft. tulajdonosával, a kanadai Airport Development Corporationnel (ADC)szemben, így ha helyt kell állni, akkor ez az állam kötelezettsége "a korábbi kormány hibás döntéséért".

A pénzügyi tárca szóvivője rámutatott arra is, hogy a lapinformációval ellentétben csakis a 2B terminálról lehet szó, mivel a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft. ennek megépítésére és az üzemeltetésére korábban kötött, 12 évre szóló szerződést. A magyar állam 2002. január 1-től megvonta a FUF Kft.-től a 2B terminál üzemeltetési jogát.

A Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadának eladásáról szóló szerződést december 18-án írták alá a brit BAA International Ltd.-vel, a brit cég 75 évre kapta meg a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogát. A BAA arészvénycsomagért és a vagyonkezelési megállapodásért464,5 milliárd forintot fizetett.

A BA privatizációjáról szóló 2005 júniusi kormányhatározat október 6-án publikált módosítása egyértelművé tette, hogy permentesen értékesítik a BA Rt.-t. A határozat szerint a

Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI) megszüntetéséből és a Ferihegy Utasterminál Fejlesztő Kft. (FUF) működtetési jogainak 2002 eleji megszűnéséből eredő követelésért az ÁPV Rt.-nek kell helytállnia.

A kanadai ADC és a Budapest Airport Rt. jogelődje, az Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság közös cége, a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft. még 1996-ban kötött szerződést a Ferihegy 2B terminál megépítésének és üzemeltetésének megszervezésére.

A ciprusi bejegyzésű off-shore cég 17 millió dollárt biztosított a beruházáshoz, a FUF Kft. pedig további 103 millió dollár hitelt vett fel a magyar állam garanciája mellett. A légügyi törvény 2001. év végi módosítása, illetve az ezt követő közlekedési és vízügyi minisztériumi rendelet a terminálok üzemeltetésére egyértelműen a Budapest Airportot jelölte ki.