szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nagy sikerként értékeli a tőzsde elnöke a negyedik nyugdíjpillér, a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) - a negyedik pillér - jövő évi bevezetését, s 2006-ban mintegy 10,5 milliárd forintnyi, hosszú távú megtakarításra számít a számlákon.

2006. január 1-jétől évi 660 ezer forint hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítást "dotál" az állam minden személyi jövedelemadót fizető állampolgár számára - mondta Szalai-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöke. A harmadik pillér, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után már évek óta igénybe vehető a 30 százalék, de legfeljebb 100 ezer forintos adó-visszatérítés, ami most, a nyesz bevezetésével, a befizetések 30 százalék, de évi legfeljebb 100 ezer forintos állami hozzájárulással egészül ki. Így összesen évente és személyenként 660 ezer forintra növekedett az az "optimális", a harmadik és a negyedik pillérbe befizetendő összeg, amellyel az állami támogatást maximálisan  kihasználható. 

A negyedik pillér nem konkurense az önkéntes pénztáraknak Szalay-Berzeviczy Attila szerint, hanem csupán további, alternatív, megtakarításra ösztönző lehetőség. Előnye, hogy tudatos befektetői magatartásra ösztönöz, mivel a számla tulajdonosa szabadon eldöntheti, milyen értékpapírba - részvénybe, kötvénybe, befektetési jegybe - fekteti a jövőbeli nyugdíjának kiegészítésére szánt összeget. Ugyanakkor a számlán keletkezett árfolyam-nyereséget nem terheli majd a 2007-ben bevezetésre kerülő árfolyam-nyereségadó sem.

A negyedik és a harmadik pillért "tűzfallal" választották el a egymástól - hangsúlyozza a tőzsdeelnök, tehát nincs átjárási lehetőség az önkéntes nyugdíjpénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlák között, ami válasz azokra a félelmekre, amelyek szerint a negyedik pillér "elszipkázhatja" a nyugdíjas éveikre takarékoskodókat az önkéntes kasszáktól. 

A napokban elfogadott, a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetését kimondó törvény szerint a nyesz éves számlavezetési díja a portfólió 1 százaléka, de minimum 2 ezer forint, minden tőkebefizetés utáni vásárlási tranzakció díjmentes, minden további tranzakcióért a számlavezető bank  saját kondíciós listája alapján számítja fel díjat. 

A tőzsde vezetője szerint a hazai bankok az alacsonyabb kamatkörnyezetben "ki vannak éhezve" minden új, a jutalékbevételek növelésére alkalmas termékre - így várhatóan többen piacra lépnek majd a konstrukcióval -, de a jogszabály lehetővé teszi a brókercégek számlavezetését is. 

Az új intézményrendszer kiépülése éveket vesz majd igénybe, de - idézi a tőzsdeelnök az amerikai és az angol példát -, van, ahol a negyedik pillérben összegyűlt vagyon meghaladja a nyugdíjalapokban elhelyezett összeget. Szalai-Berzeviczy Attila 2006-ban, a bevezetés évében 70 ezer számla nyitására és számlánként átlagosan 150 ezer forint megtakarításra számít.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Hét nap

NYUGDÍJKORREKCIÓ

Jövőre és 2007-ben 10-10 százalékkal nő a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkező özvegyek özvegyi nyugdíja, és az ilyen...

MTI Itthon

Nyugdíjkorrekciós programot jelentett be Gyurcsány

Öt évre szóló, nyolc lépésből álló nyugdíjkorrekciós program kezdődik jövő januárban: a mintegy 2,6 millió nyugdíjas évi nyugdíja átlagosan 51 ezer forinttal nő - jelentette be a miniszterelnök.

MTI Gazdaság

Negyedév alatt 50 milliárddal nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

A hazai nyugdíjpénztárak 2005 júniusa és szeptembere között átlagosan 4 százalékos hozamot értek el, a hozam és a beáramló új befizetések összesen mintegy 50 milliárd forinttal növelték meg a pénztári vagyont - áll a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) 2005 harmadik negyedéves jelentésében.