szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Azoknak a balti államoknak, amelyeknek jövőre tervezett euró-csatlakozása az utóbbi időszakban kérdésessé vált, valóban nem kellene még több évig belépniük a közös pénzrendszerbe, de nem a hivatalosan hangoztatott érvek - vagyis a túl magas infláció - miatt, hanem azért, mert a térség egyszerűen túl szegény az euróövezeti tagsághoz, áll a Financial Times ma megjelent elemzésében, amely szerint néhány jelenlegi tagországot is hiba volt felvenni.

A londoni üzleti napilap szerint kevés olyan tisztességtelen vita zajlik jelenleg az Európai Unióban, mint az, amelyik az euróövezet bővítéséről szól. Igaz, hogy Litvánia és Észtország inflációja, ami miatt mostanában megkérdőjelezik a két ország 2007-es euró-csatlakozását, kissé magasabb az euróövezeti referenciaátlagnál, de ez pusztán egyszeri energiaár-kiugrás eredménye, és azé a tényé, hogy az általános árszint éppen az EU-éhoz közelít – áll az elemzésben.

Ezeknek a hatásoknak a kiszűrésével a térségi tagjelöltek inflációja semmiféle gondot nem jelentene sem nekik, sem az euróövezetnek. Mivel azonban a jelenlegi euróövezeti tagok más okokból nem akarják ezeknek az országoknak a csatlakozását, az inflációs kritérium éppen kapóra jön – írta a Financial Times.

A lap szerint ugyanakkor vannak teljesen helytálló egyéb gazdasági érvek arra, hogy Litvánia és Észtország miért ne csatlakozzon most az euróövezethez. A maastrichti szerződésben megfogalmazott belépési kritériumok - infláció, rövid távú kamatok, költségvetési hiány, nettó adósság és árfolyam-stabilitás - soha nem képeztek ideális tagsági feltételrendszert, mert nem veszik figyelembe a reálgazdasági mutatókat, vagyis a termelékenységet, a foglalkoztatást és a bérszintet, miközben a nominális feltételek teljesítésére a kormányok kreatív elszámolási trükkökhöz folyamodnak.

Az euró eddigi hét éve során azonban már kiderült, hogy a reálgazdaság nagyon is számít a belépők kiválogatásában. Visszatekintve valószínűsíthető, hogy például Portugália felvétele hiba volt, és kérdőjeles Olaszország esete is. Ez utóbbi gazdaságára erős bér- és árrugalmatlanság jellemző, ami képes még recesszióban is inflációt termelni – olvasható a Financial Times hétfői elemzésében.

A lap szerint a valós ok, amiért Litvániának és Észtországnak most nem kellene belépnie az euróövezetbe, az, hogy még mindig túl szegények ehhez, és jövőbeni fejlődésük bizonyos szakaszában még szükségük lehet saját árfolyam-rugalmasságra. Szlovénia - a harmadik olyan új EU-tagállam, amelynek euró-csatlakozása jövőre esedékes - ugyanakkor valószínűleg készen áll erre, hiszen sokkal gazdagabb, mint a másik kettő, sőt gazdagabb Portugáliánál is.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Az EKB csökkentette az euróövezet idei növekedési előrejelzését

A magas olajárak miatt az Európai Központi Bank ismét - az idén immár harmadszor - csökkentette az euróövezet idei növekedésére vonatkozó előrejelzését. Mostani várakozásai szerint csak 1,3 százalékos lesz a hazai össztermék (GDP) bővülési üteme, a korábban jelzett 1,4 százalék helyett.

MTI Gazdaság

Euróövezet növekedési kilátásai továbbra is jók

Az euróövezet gazdasági növekedése továbbra is gyorsul az erőteljesen bővülő exportnak és a beruházásoknak köszönhetően, írták az Európai Bizottság elemzői a kedden megjelent, negyedéves kitekintésükben.

Itthon

Mitől fél Európa?

Munkanélküliség, gazdasági helyzet, egészségügy, bűnözés – ezek szerepelnek az európai, ezen belül különösen a magyar polgárok rémálmaiban. A félévente elvégzett nagyszabású EU-s kutatás most közzétett (tavaly őszi megkérdezéseken alapuló) adatai azt mutatják, hogy még mindig jelentős a különbség az EU törzstagjai, és a csupán másfél éve csatlakozott tízek gondolkodásmódja között – írja az euractiv.hu.