szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A bankok szerint a kormányzati intézkedéscsomag mind a vállalati, mind a háztartási szektor pénzügyi helyzetét negatívan befolyásolja, s ügyfeleik hitelképességének romlását várják - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júliusban végzett és szerdán közzétett felméréséből, amely a bankok hitelezési gyakorlatát vizsgálja.

A vállalati szektorban elsősorban a kis-és mikrovállalatok érintettségét emelték ki a szereplők, mivel ezeknek a cégeknek egyébként is kiélezett a likviditási helyzetük. A bankok kkv-k felé történő intenzív nyitása miatt ez növeli a hitelintézeti kockázatokat. 

A háztartási szegmensben egyes bankok az intézkedéscsomagtól eltekintve is a hitelképesség romlását észlelték a növekvő eladósodottság miatt. A banki szakemberek szerint a kormányzati intézkedések csökkentik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, és várhatóan a fogyasztói kosár átrendeződéséhez vezetnek. A hatások érezhetővé válását a bankok 2007-től várják.

A vállalatok - részben a gazdaság, részben saját helyzetük negatívabbá váló megítélésének következtében - várhatóan elhalasztják beruházásaikat, ami az ilyen jellegű hitelkereslet visszaesését okozhatja - áll az elemzésben. A romló jövedelmi és likviditási pozíció ugyanakkor a likviditási hitelek iránti kereslet növekedését indukálhatja, különösen a kkv-szektorban. 

A háztartások jövőbeni magatartásának megítélése a bankok véleménye szerint rövid, illetve hosszú távon is bizonytalanabb, mint a vállalatoké. Rövid, illetve hosszabb távon a válaszadó 12 bankból két-két bank szerint a fogyasztási hitelek iránti kereslet növekedhet. Ezek a szereplők elsősorban a fogyasztás-simítást, és 2007-ig a még kedvező hitelképességet emelték ki válaszaiknál. 

A többi hitelezési vezető szerint viszont a hitelből való fogyasztás még nem éri el a nyugat-európai szintet, így a rendelkezésre álló jövedelem csökkenésével a hitelkereslet nem növekszik, hanem a háztartások várhatóan átalakítják a fogyasztási kosarukat, és visszafogják - az egyre inkább a minőségi termékek irányába tolt - fogyasztásukat. 

A lakáshitelezésben a megkérdezettek többsége szintén keresletcsökkenést vár. Egy-egy szereplő jelezte csak, hogy a reáljavakba történő befektetések esetleg növekvő lakáshitel-keresletet indukálhatnak, illetve, hogy a lakásvásárlásokat a háztartások nem halasztják el, ezért a kereslet nem fog csökkenni. 

A hitelezési vezetők 50 százaléka jelezte, hogy bankjuk a vállalati hitelezésben tapasztalataik és a bejelentett kormányzati intézkedések várható hatásainak tükrében valamelyest óvatosabbá válik, s szigorítják az árazást a kockázatosabbá váló cégeknél, illetve iparágaknál. 

A válaszadók másik fele a kínálat fenntartását, illetve növelését a tulajdonosi elvárásokkal indokolta, de ők sem a standardok enyhítésével, hanem inkább a feltételek átalakításával, illetve új termékek kialakításával kívánják portfoliójukat bővíteni. A háztartási szegmensben az intézkedések hatására egyik bank sem kívánja hitelkínálatát csökkenteni, sőt, túlnyomó többségük a tulajdonosi elvárásokra és az intenzív versenyre hivatkozva a kínálat további erősödését jelezte. 

Az elemzésből kiderül, a portfolió minőségének romlása a vállalati szegmensben az első félévben már megkezdődött, és a romlás az intézkedések hatására várhatóan folytatódik. 

A háztartási hitelportfolió a megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint az intézkedések hatására romlani fog. A negatív tendencia súlyosságának megítélése már különböző, néhányan csak átmeneti problémákat várnak. 

Néhány termék esetében súlyosabb kockázatokat látnak, a felmérés szerint elsősorban a kis összegű fedezetlen hitelek és a már most is kockázatos gépjárműhitelek visszafizetésével lehetnek gondok. Az ingatlanfedezetes hitelek törlesztési hajlandósága - a fedezet értékéből és fontosságából adódóan - jellemzően magasabb. 

A piaci szereplők mindkét szegmensben kiemelték, hogy a portfolió romlásának kezelésére akcióterveket készítenek (biztosítások, futamidő-hosszabbítás, törlesztés-átütemezés stb.)  

A bankok arra számítanak, hogy a devizahitelek iránti kereslet továbbra is erős marad. Ezek kínálatát a bankok jellemzően tovább erősítik, elsősorban új, az árfolyamkockázatot valamilyen szinten kezelő termékek kidolgozásával. 

A devizahitel-portfolió romlását a félév végéig még nem tapasztalták a bankok, de a júniusi árfolyam-emelkedés esetleges hatása kisebb késéssel jelenik meg a portfolió minőségében - derül ki a felmérésből.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Gazdaság

Jelentősen bővül a lakossági hitelezés

Az Inter-Európa Bank Nyrt. konszolidált adózás előtti eredménye 3293 millió forintot ért el, ami több mint 116 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi adatot.

MTI Gazdaság

Csökkentek a háztartási hitelkamatok júniusban

A háztartásoknak nyújtott forinthitelek átlagos kamatlábai - a folyószámlahitelek kivételével - csökkentek júniusban, a betéti kamatlábak gyakorlatilag nem változtak - tette közzé pénteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

MTI Vállalkozás

Alacsonyabb kamattal kínálja beszállítói hitelét az MFB

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. csökkentette beszállítói hitelének kamatát, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) pedig megduplázta a kamat-támogatás mértékét. Így az éves kamat 3 havi Euribor + maximum 3,75 százalékra mérséklődött, ehhez a tárca 3 százalékpont támogatást nyújt a kétéves türelmi időre, írja a Világgazaság.

MTI Gazdaság

A magyarok egyre több lakáshitelt vesznek fel

A felvett támogatott lakáshitelek nagysága május végén háromnegyede volt a tavalyi hasonló időszakinak, míg a deviza hitelek nagysága a másfélszeresére emelkedett - derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Lakáshitel Monitor című jelentéséből.