Magyarország "fogyasztóból elosztó központtá kell, hogy váljon" - hangoztatta Kóka János, gazdasági miniszter, amikor a testület előtt tájékoztatást adott Magyarország energiabiztonságáról. Hozzátette: ez a cél gázbiztonsági és üzleti érdekeket egyaránt szolgál.
 
A szakminiszter reális elvárásnak mondta, hogy a magyarországi háztartásokban energiahatékonysági intézkedésekkel a felhasznált energia 20 százalékát meg lehetne takarítani. "A legjobb energiapolitika, ha kevesebb energiát fogyasztunk" - fogalmazott Kóka János. 
 
Magyarország nem tett le arról, hogy megvizsgálja: milyen, még kiaknázatlan földgázkészleteket nyerhetők ki a föld alól. "Biztató kutatások folynak, ezeket a kutatásokat a továbbiakban is támogatjuk" - közölte a szakminiszter, aki ennél többet azért nem árult el, mert mint mondta, a részletek üzleti titkot képeznek.
 
Utalt arra, hogy Magyarország ma 80 százalékban importgáztól függ. Ennek az aránynak a leszorítása - mutatott rá - újabb földgázmezők felkutatása mellett "energiahatékonysággal, alternatív energiák felhasználásának fokozásával" is lehetséges.
 
Kóka János és Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülésen nem jutott egyetértésre abban a kérdésben, hogy Magyarország Oroszországtól való energiafüggősége erősödött-e, vagy éppen oldódott az elmúlt hónapokban, években.
 
Németh Zsolt arra  hívta fel a figyelmet, hogy Európában is egyedülálló a függőségünk. Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy Magyarország ma többet fizet "ugyanazért az orosz gázért, mint Franciaország".
 
A bizottsági elnök azért is tartja "aggasztónak" ezt a függőséget, mert mint mondta, az elmúlt hónapokban történtek azt mutatták, hogy Oroszország az "energiafegyvert" is használja külkapcsolataiban. "Az orosz külpolitikai doktrínában első helyen szerepel az energiának, mint diplomáciai eszköznek a felhasználása" - jegyezte meg.
 
Kóka János szerint ugyanakkor "indokolatlan és veszélyes" lenne, ha Magyarország "konfliktuskereső módon lépne fel Oroszországgal szemben energiapolitikai, gazdaságpolitikai vagy politikai értelemben". "Minden kiegyensúlyozatlan megfogalmazás jelentős kockázatokat rejthet magában" - jelentette ki. Úgy fogalmazott, már elindultak azok a folyamatok, amelyek "nem az orosz függőség irányába hatnak".
 
Németh Zsolt ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben "a konfliktuskerülés nagyobb kockázatot jelent", mint a konfliktusok felvállalása.