A 2006-ban bejelentett hiánycsökkentő intézkedések következtében számottevően csökkent az esélye egy piac által kikényszerített egyensúlyi korrekciónak. A konvergencia program intézkedéseinek sikeres megvalósulása esetén az államháztartás finanszírozási igénye 2007-2008-ban nagymértékben csökkenhet, ami jelentős részben a külső finanszírozási szükséglet mérséklődésében csapódhat le. Az egyensúlytalanság mérséklődésével mind az államháztartás, mind a teljes gazdaság esetében az elmúlt évekre jellemző gyors GDP-arányos adósságnövekedés lassulhat, majd megállhat - írja a jegybanki jelentés.

A jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a megváltozott makrogazdasági pálya új kockázatokat hordoz, mert átmeneti terhet ró a gazdaság szereplőire, és ezáltal új kockázatokkal szembesíti a hazai pénzügyi közvetítőrendszert. A gazdasági növekedés lassulása és a reáljövedelmek csökkenése a gazdasági szereplők pénzügyi helyzetét különböző mértékben érinti.

A pénzügyi intézmények vállalati és háztartási ügyfeleinek pénzügyi helyzete szempontjából 2007-2008-ban a növekedés jelentős lassulását, a reáljövedelem visszaesését, továbbá ezen folyamatok aszimmetrikus jellegét emeli ki az MNB.

Ugyan az adó- és járulékterhek emelkedése a teljes vállalati kört érinti, a belső kereslet visszaesése következtében elsősorban a belső piacra termelő cégek jövedelemtermelő képessége romolhat számottevően. A háztartások esetében a jövedelemcsökkenés egyenetlensége elsősorban a gázár-támogatási rendszerből és az adóterhek jövedelemcsoportonként eltérő változásából fakad. A fenti hatások következtében a magasabb jövedelmi kategóriákba eső háztartások esetében jelentős reáljövedelem-csökkenésre számítanak a jegybanki elemzők.

Úgy vélik, hogy a magánszektor hitelkeresletének növekedési üteme csak kis mértékben csökken. A jövedelempálya megváltozása és a belső kereslet visszaesése a magánszektor hitelkeresletének lassuló bővülését vetíti előre. A lassulás mértéke prognózisuk szerint azonban csak mérsékelt lesz, mivel a vállalati szektor esetén a beruházási aktivitás enyhe bővülésével, a háztartások esetén pedig fogyasztássimítással számolnak az MNB-nél.

A jegybank új kockázatként emeli ki a nominális bérmerevség mellett az inflációs várakozások magas szinten történő beragadását, a globális kockázati étvágy csökkenését, valamint azt, hogy ezek a foglalkoztatottság csökkenéséhez és a háztartási hitelportfolió romlásához vezethetnek.

A költségvetési csomag az inflációs várakozások tartós megemelkedését és a rendszeres bérkifizetések gyorsabb növekedését eredményezhetik. Ha a piaci szereplők várakozásaival ellentétben az árnövekedés lassul, akkor a nagyobb bérnövekedés – a hiánycsökkentő intézkedések miatt visszaeső kereslet mellett – a jövedelmezőség romlását eredményezheti, amihez a vállalatok a bérek merevsége miatt nagy részben elbocsátásokon keresztül alkalmazkodhatnak. A háztartásokat e szcenárió mentén egyenetlenül érintené a jövedelemsokk: az elbocsátott munkavállalók reáljövedelme, és ezen keresztül hitel-visszafizetési képessége jelentősen romlana, a továbbra is foglalkoztatottak jövedelmi pozíciója azonban az alappályához képest kedvezőbben alakulna - írják a jegybanki elemzők.

A globális kockázati étvágy historikusan magas szintje mellett továbbra sem elhanyagolható annak valószínűsége, hogy akár a főbb piacokon bekövetkező kamatszint-emelkedés, akár más nemzetközi pénzügyi sokk a kockázati étvágy hirtelen csökkenéséhez és a forintbefektetésektől elvárt kockázati prémium tartós emelkedéséhez vezet. A hozamemelkedés és az árfolyamgyengülés a törlesztőrészletek növekedésén keresztül végső soron a háztartási és a vállalati hitelportfolió minőségének romlását eredményezi - figyelmeztetnek az elemzők.

A lehetséges sokkok hatását a magas háztartási kamatmarzs és a fedezetek tompítják. A hitelkockázatok emelkedéséből származó negatív jövedelemi hatást a magas háztartási kamatmarzsok és a fedezett hitelek portfolión belüli magas aránya csökkentheti. Bár az új folyósítások esetében a fedezeti arány folyamatosan romlik, állományi szinten az átlagos arány nemzetközi összehasonlításban továbbra is konzervatívnak tekinthető.

A jelentés szerint növekszik a pénzügyi közvetítőrendszer érzékenysége az ingatlanpiaci folyamatokra. A háztartási jelzálogfedezetű hitelek terjedése miatt a pénzügyi közvetítőrendszer egyre érzékenyebbé válik az ingatlanpiaci folyamatokra. Emellett a vállalati szektor esetén a kereskedelmi célú ingatlanfinanszírozás portfolión belüli magas aránya ugyancsak növeli az ingatlanpiaci folyamatokkal szembeni kitettséget.

A piaci kockázatok szintje alacsony, a hazai pénzügyi közvetítőrendszer kismértékű kamat- és árfolyamkockázatát mutatja. A likviditási kockázat is mérsékelt, amelyhez nagymértékben hozzájárul a hosszú, főleg anyabanki külföldi források finanszírozáson belül betöltött növekvő szerepe - állapítja meg a jegybanki elemzés.