A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexet közöl a feltörekvő piacok valuta- és kamatkonstrukcióiban meglévő befektetői pozíciók változásáról, ezúttal 184 - összesen 344 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - feltörekvő piaci alap adatait összegezte.

A Londonban kiadott áprilisi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintpiaci befektetések átlagos súlyozottsági mutatója ebben a hónapban óriási mértékben, 0,8 ponttal emelkedett a múlt havi plusz 0,5-ről, miután már az előző hónapban is 0,7-del erősödött.

Januárban mínusz 0,1, februárban mínusz 0,2 volt, vagyis az idei első két hónapban alulsúlyozottságot jelzett a forintkonstrukciók átlagos súlyozottsági indexe az akkor kérdezett befektetési alapok válaszai alapján.

A március után áprilisban ismét túlsúlyozottságot jelző index azt jelenti, hogy a tavaly júniusi mélypontról mostanra rendkívüli mértékben, 4,2 ponttal javult a forintbefektetési eszközök súlyozottsági indexe. A 2006. júniusi forint-alulsúlyozottsági index - mínusz 2,9 - az eddigi legalacsonyabb volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac először csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját.

A kezdeti csalódottság egyik legmarkánsabb jele volt, hogy a Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítője tavaly júniusban, már a költségvetési egyensúlyi program ismertetése után rontotta az addigi elsőrendű "A mínusz"-ról a már csak közepes befektetői, spekulatív elemeket is tartalmazó "BBB plusz"-ra a szuverén magyar devizaadós-kockázati osztályzatot, azzal az indokkal, hogy a cég szerint a közfinanszírozás állapotában megismert romlás nagyobb mértékű, mint amennyit a csomag javíthat rajta. Az S&P ráadásul a rontott osztályzaton is fennhagyta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást.

Ezt azonban karácsony előtt visszajavította stabilra. Levette a magyar szuverén adósosztályzat leminősítését a napirendről, azzal az indokkal, hogy a kiigazítási program időközben megismert részletei, valamint a "figyelemreméltó" konszolidációs menetrend végrehajtása iránt mutatott kormányzati elkötelezettség alapján jó eséllyel ("legalább a következő két évben") teljesülnek a költségvetési célok.

Az utóbbi hónapokban más nagy londoni elemző házak is rendre derűlátó - az esetek zömében a magyar kormány várakozásainál is optimistább - előrejelzéseket adtak ki a magyar költségvetési kilátásokról.

A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról hétfőn közölt áprilisi jelentésben a JP Morgan azt írta: ebben a hónapban folytatódott a hosszú forintpozíciók kiépítése a portfoliókban a kockázatvállalási hajlam erősödésével, ami általában is jót tett a magas hozamú piacok iránti befektetői hangulatnak. A forintnak mindemellett a sávmódosítással kapcsolatos spekulációk "egyértelműen pótlólagos felhajtóerőt adtak".

Ez utóbbiról az áprilisi JP Morgan-felmérésben az áll: a ház fenntartja azt a nézetét, hogy jóllehet a forintsáv eltörlésének "gazdaságilag lehetne értelme", ez azonban valószínűtlen a következő hat hónapban. A JP Morgan ugyanakkor nem zárja ki a sáv módosítását az azután következő fél-egy éves időszakban, amikor a költségvetési reformok hatásai már egyértelműbben látszanak, áll a hétfői londoni jelentésben.

Az elemzés szerint a forintnak jó eséllyel a csökkenő magyar folyómérleg-hiány is jót fog tenni, ami valószínűsíti, hogy a piac a 245 forint alatti tartományba fogja nyomni az euróárfolyamot.