Az ÁSZ-elnök új alapokra építene

© Dudás Szabolcs

Kovács Árpád beszédében arról beszélt, hogy az ÁSZ-nak, mint az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szervének hosszabb távra stabilan érvényes fő törekvése a közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodás elszámoltathatóságának, átláthatóságának erősítése.

Az ÁSZ elnöke emellett hangsúlyozta, hogy a politikának olyan feladatokról, programokról kellene döntenie, amelyek megfelelően biztosítják a politikai preferenciák érvényesítését, számon kérhetővé teszik ezek teljesülését, de nem zavarják a végrehajtást.

Kovács Árpád szerint a költségvetési folyamat megújításának fontos alapkövetelménye, hogy az eddigiekhez képest sikerüljön megerősíteni, fejleszteni és nyíltabbá tenni a makrogazdasági tervezést. Az elnök szerint több változattal is számoló megalapozott makroökonómiai előrejelzésekkel, valamint a költségvetési javaslathoz kapcsolódó hatáselemzésekkel kell elérni, hogy a növekedés és a bevételek túlbecsülésével, vagy az adósságszolgálat alábecslésével ne készülhessen olyan költségvetési javaslat, amelynek megvalósítási gondjai csak később derülnek ki.

A számvevőszéki elnök szerint a költségvetési tervezést új alapokra kell helyezni, hitelességét, megbízhatóságát és átláthatóságát erősíteni kell. Erre pedig véleménye szerint többféle szervezeti megoldás is elképzelhető. Az ÁSZ elnöke - külföldi példákra is hivatkozva - egy önálló, független költségvetési intézmény létrehozására utalt. Kovács Árpád ugyanakkor hangsúlyozta: nyilvánvaló, hogy az Országgyűlés költségvetéssel kapcsolatos döntési joga és a törvényjavaslat megalapozott benyújtásáért a Kormány felelőssége nem osztható meg.

Egy új intézmény létrehozásáról Herényi Károly (MDF) úgy vélekedett, hogy ha az ÁSZ jelentéseit komolyan vennék, és a parlamenti többség betartaná a hatályos törvényeket, akkor nem lenne szükség egy független költségvetési szervezetre, de arra nincs garancia, hogy egy új hivatal megállapításait figyelembe veszik.

© Fazekas István

Az ÁSZ tavalyi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az azzal összefüggő határozati javaslat általános vitájában az ellenzéki képviselők a magas államháztartási hiányt és a vagyongazdálkodási stratégiát kérték számon a kormányon, míg Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár a fenntartható költségvetés megteremtését szabályozó jogszabály megalkotását szorgalmazta.

Domokos László (Fidesz) szerint a kormány vagyongazdálkodási stratégiája hiányos, ráadásul a kabinet annak sem teremti meg a feltételét, hogy az állami tulajdonban lévő társaságok jól gazdálkodhassanak. Az ellenzéki képviselő kitért arra, hogy az államháztartás magas hiánya és a túlköltekezés a 2002-es száznapos program miatt alakult ki.

Erre reflektálva Tátra Miklós azt mondta, a kormánynak, de az Országgyűlésnek is van felelőssége a hiány alakulásában. Az állami tulajdonban lévő társaságok, így például a MÁV adósságáról szólva a politikus emlékeztetett arra, hogy a kormánynak volt javaslata az adósságkonszolidációra, de ezt a Fidesz elutasította.

Domokos László fideszes képviselő leszögezte: nem lehet az elmúlt öt év kormányzati felelősségét az Országgyűlésre hárítani, Hargitai János, a KDNP képviselője pedig arra emlékeztetett, hogy a kormány intézkedései a szociális biztonságot ingatják meg, továbbá sem az átláthatóság, sem a fenntarthatóság szempontjának nem felelnek meg.

Tállai András, a Fidesz vezérszónoka szerint az ÁSZ beszámolójának legfontosabb megállapítása, hogy az államháztartási működés és gazdálkodás szervezeti és szabályrendszerére összpontosító intézményi reformok nem kiérlelt és elfogadott átfogó fejlesztési koncepciók, összehangolt stratégiák mentén bontakoznak ki. Ennek eredményeként esetenként egymást keresztező, ellentmondó prioritások is hatnak. Az ellenzéki képviselő ezért azt javasolta, hogy a tézisgyűjteményt a parlament külön tárgyalja és foglalja országgyűlési határozatba.

A vita végén Kovács Árpád ÁSZ-elnök úgy összegzett, hogy olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amelyben az egyensúlyteremtés és -őrzés egyaránt kifejezésre jut.