Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az akcióterv azokat a lehetséges intézkedéseket veszi számba, amelyek egy részével a kormány jövő évtől elő kívánja segíteni az energiahatékonyság javulását Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítéséhez – mondta Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője.
Poós Miklós utalt arra, hogy az EU úgynevezett energiaszolgáltatási irányelve szerint az országnak 2008-tól 2016-ig évente legalább egy százalékkal kell csökkentenie fajlagos energiafelhasználását. Kifejtette, hogy a cselekvési program egyrészt a már futó programok folytatását, illetve felerősítését, másrészt új jogszabályok megalkotását, és állami támogatású intézkedéseket tartalmaz.
A Nemzeti Fejlesztési Terven belül 2004-2006 között 5,9 milliárd forint támogatás jutott energiahatékonysági projektekre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) vonatkozó programja 2007-2013 között 42 milliárd forintot irányoz elő erre a célra. Az osztályvezető a lehetséges új jogszabályok között említette a jelenleg például hűtőszekrényeknél, mosógépeknél használatos ökocímkézés kiterjesztését irodai készülékekre, autókra, valamint a közlekedésben a sebességkorlátozások módosítását.
Állami támogatásra lehet számítani lakossági gépek cseréjekor, vagy adókedvezmények formájában új berendezések beszerzésekor. Az állam a tömegközlekedés használatára sarkallva segíteni kívánja egyebek között a P+R rendszerek kialakítását is.
Az osztályvezető kitért arra, hogy a 9 év alatt mínusz 9 százalékos uniós cél nem a teljes magyarországi energiafelhasználás arányában értendő, a számításkor csak annak 60 százalékát kell figyelembe venni. Nem kell kalkulálni ugyanis az EU emissziókereskedelmi rendszerébe tartozó iparágak 40 százalékot kitevő energiafelhasználásával, mert ez az éghajlatvédelmet szolgáló kezdeményezés is a hatékonyság fokozására szolgál. Mindez azt jelenti, hogy a cél teljesüléséhez országos szinten mintegy 5 százalékot kell javítani legalább az energiahatékonyságon, amelyet egy uniós szinten bevett index jelez.
Az elmúlt 3-5 évben 1,7-1,8 százalékkal javult az energiahatékonysági mutató csak az állam által támogatott projektek révén. A GKM azt várja, hogy az ÚMFT említett támogatásai 3 százalékos javulást eredményeznek. Poós Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy nem lehet majd valószínűleg ennyivel beérni. Az uniós kormányfők ugyanis még a tavasszal megállapodtak abban, hogy a klímavédelmi célokkal összhangban 2020-ig kitűznek egy mínusz 20 százalékos energiatakarékossági célt is. Ez a célszám azonban egyelőre még nem egyértelmű. Nem lehet tudni, hogy valóban energiatakarékosságra, azaz az energiafogyasztás tényleges csökkentésére vagy energiahatékonyság-javulásra, azaz a fajlagos felhasználás csökkentésére vonatkozik. Azt is el kell még dönteni, hogy ennek az átlagos célszámnak a teljesüléséhez az egyes tagországok milyen arányban járulnak majd hozzá.
Az osztályvezető szerint a Magyarországra vonatkozó kötelezettségek várhatóan másfél éven belül tisztázódnak, miután az EU egyelőre még ugyancsak iránymutató klímavédelmi vállalásainak tagországi szintű lebontásában is megegyezés születik.
