Az idén az első négy hónapban a kivitel értéke 21,209 milliárd euró volt, 18,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import 15,1 százalékkal bővült és elérte az 21,651 milliárd eurót. (Folyó áras forintadatokból számítva az export 15, az import 13 százalékkal nőtt.) A 442,4 millió eurós deficit némileg kisebb a KSH előzetes adatában megadott összegnél, amely 463,9 millió eurót jelzett.

Áprilisban a kivitel 5,180 milliárd euró volt (a bázishoz képest +17,1 százalék), a behozatal 5,336 milliárd euró (+16,4 százalék), a hiány 155,6 millió euró, szemben a tavaly áprilisi 193,9 milliós deficittel.

Az első három hónapban a külkereskedelmi termékforgalom 287 millió euró hiánnyal zárt, az egyenleg 371 millió euróval javult az egy évvel korábbihoz képest.

Január-április között a külkereskedelem forintárszintje mind a kivitelnél mind a behozatalnál azonos mértékben, két százalékkal mérséklődött, s így a cserearány nem változott.

Az árufőcsoportok közül a forgalom több mint felét kitevő gépek és szállítóeszközök, valamint az energiahordozók forintárszintje az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, míg a többi árufőcsoport esetében árszintnövekedés volt megfigyelhető.

A forint csaknem 4 százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz képest közel 3 százalékos, a dollárhoz viszonyítva pedig 11 százalékos felértékelődést mértek. A devizaárszint a forgalom mindkét irányában mintegy másfél százalékkal emelkedett.

A gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában az átlagosat meghaladóan, közel 21 százalékkal nőtt.

A személygépkocsik exportja kétszeresére, 375 milliárd forintra emelkedett. A számítógépeket és azok alkatrészeit is tartalmazó irodagépek és gépi adatfeldolgozó berendezések importértéke több mint harmadával nőtt, az exporté változatlan maradt, s mindez határozottan csökkenő forint árszínvonalak mellett következett be.

A híradástechnikai, hangrögzítő és lejátszó készülékek behozatala 46 százalékkal növekedett, elsősorban a távol-keleti import nyomán.

A feldolgozott termékek körében a kivitel volumene 9 százalékkal, a behozatalé 13 százalékkal nőtt.

A színesfémek behozatala 56 százalékos növekedést követően 144 milliárd forintot tett ki, az árucsoporton belül különösen a megmunkálatlan alumínium forgalma nőtt számottevően, 22 milliárd forintról 60 milliárd forintra.

Az energiahordozók behozatalának volumene szinte nem változott, a csekélyebb jelentőségű exporté 20 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A természetes és mesterséges gázok importértéke 3 százalékkal mérséklődött, a kőolaj és kőolajtermékeké pedig – szinte kizárólag az árak csökkenésének eredményeképpen – 12 százalékkal esett vissza.

Az energiajellegű export növekedésének húzótényezőjét az értékét tekintve több mint kétszeresére növekvő villamos energia jelentette, amelynek legfontosabb felvevőpiaca Horvátország volt az első négy hónap során.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékű exportnövekedés az élelmiszerek, italok, dohánytermékek esetében következett be: a kivitel volumene 26 százalékkal emelkedett, míg az ellentétes irányban tizedével bővült a forgalom. A jelentős exportvolumen-bővülés egyik meghatározó tényezőjét a kukoricaexport jelentette, amely termékféleségből lebonyolított 2,4 millió tonnányi export 3,8 szerese a bázisidőszakinak. Az agrárjellegű kivitelnek nemcsak a volumene, hanem az árszínvonala is jelentősen emelkedett (7 százalékkal), amely mögött túlnyomórészt a másik fő exportcikkünket jelentő gabonafélének, a búzának az árszintemelkedése áll.

Ami a külkereskedelem területi megoszlását illeti, az Európai Unióba irányuló kivitel volumene 17 százalékkal, az onnan érkező behozatalé 15 százalékkal nőtt 2006 azonos időszakához képest. A megelőző évekhez hasonlóan továbbra is az új tagállamokkal (EU 12) lebonyolított kereskedelem növekedése volt a dinamikusabb, 30 százalék körüli.

A forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagországokkal javult, és aktívumot mutat: a teljes uniós exporttöbblet (400 milliárd forint) közel hattizede, míg a mérlegjavulás (62 milliárd forint) nyolctizede az új tagállamokkal folytatott árucserében keletkezett.

Az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelemben 20 százalékos export- és 15 százalékos importvolumen-növekedés volt, az országcsoporttal folytatott kereskedelem passzívuma 43 milliárd forinttal 512 milliárd forintra csökkent. Az ide tartozó két meghatározó országcsoport közül az Európai Unión kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlegének javulása lényegesen meghaladta az ázsiai országok viszonylatára tapasztalt mérlegromlás mértékét (109, illetve 64 milliárd forint).