szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

A központi bankok a jelek szerint összehangolt akciót hajtottak végre, amikor dollármilliárdokat öntöttek a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságának megőrzése érdekében a pénzpiacokra. A tőkeinjekcióra az amerikai jelzálogpiacon jelentkező problémák miatt volt szükség, amelynek hatása azonban ma még bizonytalan. Elemzők szerint amennyiben a piacok nem nyugszanak meg, akár világméretű gazdasági problémák is jelentkezhetnek.

Japán központi bankja (BoJ) 1 billió jent, azaz mintegy 8,4 milliárd dollárnyi összeget öntött a helyi pénzpiacokra pénteken, követve az amerikai, ausztrál és európai központi bankok hasonló lépését. A központi bankok a jelek szerint gyakorlatilag összehangolt akciót hajtottak végre a nemzetközi pénzügyi rendszer biztonságának megőrzésére, mely rendszert a jelzáloghitelezési piacon szereplő egyes pénzintézetek válsága fenyegeti. Hasonló összehangolt lépést a 2001. szeptemberi amerikai terrorista merényleteket követően hajtottak végre - emlékeztet az AP hírügynökség.

A japán bank közvetlenül az egynapos japán betéti kamatok emelkedésének megállítására növelte a pénzellátást, miután a pénzpiaci befektetők az esetleges amerikai és európai nehézségektől előre aggódva Japánban és a jenben kerestek jó elhelyezési lehetőséget tőkéjük megőrzéséhez.

A japán gazdasági miniszter szerint a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönök kiváltotta problémák hatása a japán pénzügyi rendszerre korlátozott marad, elemzők szerint azonban komolyabb következményei lehetnek, mint először gondolták. Legkevesebb az értékpiacok erős ingadozásai - állítják.

Mintha ezt igazolta volna pénteken délre a londoni és a frankfurti tőzsde is: Londonban a FTSE 100 tőzsdeindex 3 százalékos esésben volt, minek köszönhetően a 2007-es évre veszteségbe fordult, márpedig éves óta nem volt veszteséggel zárult éve. A frankfurti DAX 30 mutató vesztesége közelítette ez időre a 2 százalékot, a párizsi CAC-40 mutatóé pedig a 3 százalékot, amitől a CAC is az idei évet nézve már a negatív zónába került.

Elsősorban a banki részvények okozzák a tőzsdeindexek jelentős veszteségeit, egyes pénzintézetek részvényeinek árfolyama pénteken 4-6 százalékot esett a nap feléig, egyik-másik banké még ennél is nagyobb, például a ABN Amro bank árfolyama 7 százalékot zuhant.

Újabb tőkeinjekciók (Oldaltörés)

A csütörtöki 95 milliárd euró után pénteken is jelentős tőkeinjekciót adott az Európai Központi Bank az európai pénzpiacoknak, ez alkalommal 61 milliárd eurót, három napos pénzpiaci felhasználásra, megelőzendő a kereskedésben jelentkező nehézségeket, amit az amerikai jelzálogkölcsönök okozta problémák idézhetnek elő.

Most már túl nagy a likviditás a pénzpiacon, az EKB-nak sikerült ott bizalmat teremteni, a kamatszint megnyugodott - közölték kereskedők. Utóbbi csütörtökön 4,6 százalékig szaladt a rövid távú piacon, pénteken a szint 4,10-4,18 százalékig ereszkedett vissza.

Az EKB ilyen jelentős összeget ilyen rövid idő alatt még nem bocsátott a pénzpiacok rendelkezésére. Legutóbb közel hasonló nagyságrendű pénzzel a 2001. szeptemberi amerikai terroresemények után jelentkezett a pénzpiacokon, akkor összesen 109,6 milliárd euróval segítette ki azokat.

Az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed pénteken időszakos likviditásteremtéssel további 19 milliárd dollárral segítette a bankrendszeren keresztül a jelzáloghitel-válság miatt elbizonytalanodott pénzpiacokat. A Fed nyilatkozata nem hivatkozott a csütörtök óta korábbi hasonló céllal megnyitott pénzlehetőség összegére, ami a jelentések szerint a szokásos intervenciós lépéseinek nagyságrendjét jóval meghaladva 24 milliárd dollár volt. Viszont utalt arra, hogy a jelen körülmények között egyes bankok nehézségekkel találhatják szembe magukat, a letéteket kezelő pénzintézetek "szokatlan" finanszírozási igényekkel találkozhatnak a pénz- és hitelpiaci mozgások kapcsán.

Elemzők szerint a Fed egyelőre elégséges támogatással szolgált, a pénzpiaci kamatszint alább szállt. Egyes véleményekből kitűnik: vannak, akik a Fed-től egy váratlan alapkamat-csökkentést várnak, esetleg a jövő héten. 

A magyar piacon is érezhető a hatás (Oldaltörés)

A másodlagos jelzáloghitelezési piac (a jelzáloggal fedezett értékpapírok piacának) problémáit az okozza, hogy az USA-ban egy ingatlanra több bank is nyújt jelzáloghitelt, gyakran a jövedelmi viszonyoktól függetlenül, a hitelfelvevő gyakran erején felül eladósodik és problémát jelentenek a túlértékelt ingatlanok is abban az esteben, ha az adós nem tudja visszafizetni hitelét – mondta Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Véleménye szerint a jelenlegi helyzet nem olyan súlyos, hogy az módosítaná az amerikai növekedési kilátásokat. Hozzátette viszont, hogy ma még nehéz megítélni, hogy milyen újabb negatív hírek érkeznek a tengerentúlról, így azt sem lehet kizárni, hogy az másodlagos jelzálogpiacon keletkezett problémák hatása végül súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár.

A negatív következmények közé sorolta az elemző a likviditás- és a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt a vállalati hitelek drágulását. Ez a beruházási ütem csökkenéséhez vezethet, ami a lakosság csökkenő fogyasztásával végül a gazdasági növekedés lassulásához vezethet - tette hozzá. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a jelenlegi helyzet a likviditás bőségét és a kockázatvállalási hajlandóságot még csak egy egészséges szintre csökkenti, és a kedvező globális konjunktúra átsegíti a piacokat a negatív hatásokon.

Az eddigi hírek alapján Herczenik Ákos valószínűsítette, hogy a kizárólag a másodlagos jelzálogpiacon szereplők jelentős részének leáldozott Amerikában. Azok a nagyobb bankok azonban, amelyek marginálisan foglalkoztak ilyen hitelezéssel várhatóan "lenyelik" a veszteséget. A szakember azonban nem zárta ki azt sem, hogy az eddig egészséges pénzügyi szektor is sérülhet.

Az eddig történtek a magyar piacon is éreztetik hatásukat: amíg a tengerentúli aggodalmak nem szűnnek, a tőzsdék, köztük a BÉT is volatilis marad - mondta. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is hasonlóan vélekedett, ám az elemző úgy vélte a történetnek messze nincs vége, további "csontvázak hullanak még ki a szekrényből". Az amerikai problémák elsődleges reakciójaként a befektetők elfordultak a kockázatoktól, és emiatt növekedtek a felárak, közöttük a feltörekvő piaci felárak is, ahova Magyarország - legalább is az euró bevezetéséig - tartozik. Az első reakciók hatása az is, hogy a forint árfolyama gyengült.

Suppan Gergely szerint elsősorban azok a nagy tőkeáttétellel rendelkező hedge fundok dőlhetnek be, amelyek a hozamok közötti különbségekre spekuláltak. Amennyiben a hatás szeparált marad, a piacok megnyugszanak - mondta. Ellenkező esetben azonban a fogyasztás csökkenése, a vállalti hitelek forrásköltségeinek növekedése a beruházások lassulásához, a foglalkoztatási mutatók romlásához vezethet. Ez lefékezheti az amerikai importot is, ami hatással lenne a távol-keleti és az európai piacokra, ennek azonban ma még nincs jele - tette hozzá.

Az elemző szerint az amerikai növekedés kismértékű lassulása amúgy sem okvetlenül jelentene világméretű lassulást, sőt lehet, hogy a világ más régióira még fellendítően is hathat. Egy jelentősebb gazdasági lassulás azonban már világméretű problémát is jelenthet.

Az elemzők ugyanakkor úgy vélik, Magyarországon hasonló problémákra azért sem kell számítani, mert a hazai bankok egyáltalán nem foglalkoznak másodlagos jelzáloghitelezéssel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Nemzetközi gazdaság

Lejtőről lejtőre

Megállíthatatlan a dollár árfolyamának süllyedése az euróval és az angol fonttal szemben. Eközben már Európát is fenyegeti az amerikai jelzálogpiac terebélyesedő válsága.