Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A GVH szerdai közleménye szerint a két társaság abban állapodott meg, hogy nem támadja egymás piacait. A Magyar Posta végezte 1998-ig mind az árus, mind az előfizetéses lapterjesztést, akkor eladta regionális újságterjesztő vállalkozásait a francia érdekeltségű a Magyar Lapterjesztő Zrt.-nek (Lapker). Ekkortól az újságoknak a nyomdától a kiskereskedelmi egységekhez történő eljuttatása a Lapker feladata lett, míg a posta megtartotta az előfizetéses lapterjesztést egészen 2007 elejéig, a MédiaLog Zrt. piacra lépéséig.
A GVH tárgyalási jegyzőkönyvek, stratégiai tanulmányok és egyéb iratok elemzése alapján kiderítette, hogy a Lapker és a posta olyan versenykorlátozó megállapodást kötött egymással, amelyben vállalták, hogy meghatározott ideig nem lépnek be egymás lapterjesztési piacára.
A GVH szerint azonban a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges belépők szándékait, terveit. A versenytársak közötti egyeztetés arról, hogy mikortól, vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, a piaci folyamatok megzavarását jelenti. A versenykorlátozó megállapodás tilalma alóli mentesülésre ebben az esetben a GVH nem látott lehetőséget, hiszen a kölcsönös önkorlátozás nem járt olyan előnyökkel, amelyekből a fogyasztók kellő mértékben részesedtek volna.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH tekintetbe vette, hogy a megállapodás a verseny durva kizárását célozta, több évig volt életben, annak tényleges piaci hatása is volt. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az érintett szereplők saját piacaikon lényegében monopolisták, így tisztában kellett lenniük, hogy megállapodásuk korlátozza a versenyt. A versenyhatóság figyelembe vette azt is, hogy 2005 végétől a felek komoly szándékkal álltak elő az egyezség felbontása érdekében, aminek következtében a jogsértés tényleges hatásának hossza öt év helyett háromra rövidült.
A GVH tárgyalási jegyzőkönyvek, stratégiai tanulmányok és egyéb iratok elemzése alapján kiderítette, hogy a Lapker és a posta olyan versenykorlátozó megállapodást kötött egymással, amelyben vállalták, hogy meghatározott ideig nem lépnek be egymás lapterjesztési piacára.
A GVH szerint azonban a vállalkozásokat jobb teljesítményre ösztönzi, ha nem ismerik a tényleges piaci szereplők és a lehetséges belépők szándékait, terveit. A versenytársak közötti egyeztetés arról, hogy mikortól, vagy éppen meddig nem lépnek be egymás hagyományos piacaira, a piaci folyamatok megzavarását jelenti. A versenykorlátozó megállapodás tilalma alóli mentesülésre ebben az esetben a GVH nem látott lehetőséget, hiszen a kölcsönös önkorlátozás nem járt olyan előnyökkel, amelyekből a fogyasztók kellő mértékben részesedtek volna.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH tekintetbe vette, hogy a megállapodás a verseny durva kizárását célozta, több évig volt életben, annak tényleges piaci hatása is volt. Súlyosító körülményként értékelte, hogy az érintett szereplők saját piacaikon lényegében monopolisták, így tisztában kellett lenniük, hogy megállapodásuk korlátozza a versenyt. A versenyhatóság figyelembe vette azt is, hogy 2005 végétől a felek komoly szándékkal álltak elő az egyezség felbontása érdekében, aminek következtében a jogsértés tényleges hatásának hossza öt év helyett háromra rövidült.
