A postakocsitól a plasztikig

A sajtótájékoztatón bemutatták a Bankkártya-enciklopédiát is, amely a HVG Kiadó és a MasterCard közös kiadványa. A kötet nemcsak pontos dátumokat és megtörtént eseményeket sorakoztat fel, hanem történetekkel, érdekességekkel, ritkaságszámba menő bőséges képillusztrációval is szolgál. Pavel Jurik, cseh bankszakember, a XIX. századtól egészen napjainkig végigköveti a készpénzkímélő fizetési módok történelmét. A magyar fejezetet Homa Péter, a bankkartya.hu felelős szerkesztője írta, aki a könyv szaklektora is.

Jelenleg Magyarországon 8,2 millió bankkártya van. Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a bankkártyák ismertsége és sokat változtak a kártyahasználati szokások is; míg 2003-ban mindössze a kártyabirtokosok 31 százaléka használta plasztikját elsődlegesen vásárlásra, a MasterCard 2007-es felmérése szerint az idén már 57 százalék. Ehhez az is hozzájárult, hogy a magyar kártyahasználók egyrészt egyre tájékozottabbak:míg 2003-ban tíz emberből öten tudták helyesen beazonosítani a betéti- és a hitelkártyákat, ma már tíz válaszadóból legalább 8.

Míg 2003-ban a válaszadók nagy többségének részben vagy egészben téves ismeretei voltak a kártyás fizetés díjairól, ma már több mint 60 százalék biztosan állítja, hogy belföldön a kártyás vásárlás díjmentes, s valamint több mint 70 százalék tudja, hogy a készpénzfelvétel a bankautomatáknál többnyire pénzbe kerül. A további tájékoztatásnak még mindezek ellenére is van helye, hiszen a megkérdezettek 38 százaléka továbbra is úgy gondolja, hogy a külföldi vásárlásért díjat számítanak fel, miközben a vásárlásoknál a külföldi és hazai kártyahasználat között a legtöbb esetben nincs különbség – derült ki a kutatásból.

A vásárlások gyakorisága is nőtt: mára már 2003-hoz képest átlagosan háromszorosára nőtt a bankkártya-fizetések gyakorisága. A tranzakciók nagysága is növekedett az elmúlt években, ám a készpénzfelvételi hajlandóság nem változott – mutatott rá Zdenek Houser.

A két alapvető kártyatípus közül a betéti kártyát használja gyakrabban a lakosság, átlagosan hatszor, míg a hitelkártyákat csak 3-4 szer. A credit kártyák használatáról a felmérésből kiderült: az emberek 31 százaléka kihasználja a bankok által nyújtott kamatmentes periódust, tehát a hónap során felhasznált hitelt a fordulónapig teljesen visszafizeti; 48 százalékuk az összeg jelentősebb részét, 16 százalékuk pedig csak a kötelező törlesztő részletet fizeti vissza határidőre.

A kutatás szerint a plasztikot továbbra is inkább a magasabb összegek fizetésekor használják a kártyatulajdonosok. Pedig a kisebb összegű vásárlásait is bankkártyával rendezné minden harmadik válaszadó, ha a kártyás fizetés még gyorsabb lenne. Erre a megoldást a MasterCard a PayPass megoldásában látná. Ez egy érintés nélküli megoldás (ennél a kártyát nem kell kiadni a kezünkből, elég 4-6 centiméterrel a terminál elé helyezni), amely átlagosan 13-30 másodperccel lerövidíti a kártyás fizetés időtartamát. A PayPass a közeljövőben Magyarországon is megjelenik - közölte Zdenek Houser.

A kártyahasználatban további motivációt jelentene a kutatás szerint, ha több kedvezmény járna a kártyához. A válaszadók 44 százaléka vélekedett így Zdenek Houser szerint. Ezen a területen a társkártya-programok (co-branded) fejlődnek dinamikusan. A Magyarországon kibocsátott társmárka-kártyák száma tavaly 29 százalékkal nőtt, a közös márkajelzésű hitelkártyák száma meghaladta az 1 milliót - mutatott rá az igazgató.

Zdenek Houser úgy vélekedett, hogy a kártyás vásárlás további elterjedésének legfőbb kerékkötője az elfogadóhelyek alacsony száma. Mint mondta, hasonló fejlettségű és méretű országokban egymillió kártyabirtokosra átlagosan tízezer elfogadóhely jut. Ugyanakkor a 6,5 millió magyarországi kártyabirtokost jelenleg mindössze 27 ezer kereskedelmi elfogadóhely szolgálja ki, amely a MasterCard szerinti elvárható szintnek csak a 41 százaléka. Az elfogadóhelyek számát a MasterCard 65 ezerre szeretné növelni, melynek érdekében már kampányt is indított. Ennek eredményeként egy év alatt 36 százalékkal nőtt kártyaelfogadás Magyarországon – mondta Zdenek Houser.