A testület legutóbbi ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamaton, akkor a tagok közül hárman 25 bázispontos csökkenésre, míg kilencen tartásra voksoltak. A monetáris tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

A testület, az ülését követően kiadott közleményében az inflációs várakozásokkal és a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokkal indokolta döntését. Hozzáteszik: a kamatszint mérséklésére abban az esetben nyílik lehetőség, ha a gazdasági folyamatok arra utalnak, hogy csökken a várakozásokon keresztül tovább gyűrűző inflációs hatások veszélye, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci tendenciák a magyar gazdaság számára kedvezőbben alakulnak.

A tanács az idén és jövőre is a célnál magasabb inflációt vár, továbbra is úgy vélik azonban, hogy az, 2009-re, a 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet.

Megjegyzik, hogy a novemberi kamatdöntő ülés óta napvilágot látott gazdasági adatok nem változtattak érdemben a gazdasági folyamatok megítélésén.

A költségvetés konszolidációját célzó intézkedések, valamint az elmúlt időszak költségsokkjai 2007-ben és 2008-ban a célnál számottevően magasabb inflációt és a potenciálistól elmaradó növekedést eredményeznek - jegyzi meg a Monetáris Tanács közleményében. Arra számítanak, hogy a gazdaság lassú növekedése fékezni fogja az inflációs nyomást, így a költségsokkok elsődleges hatásainak kifutásával az infláció 2009-re a 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet. Az inflációs várakozások esetleges emelkedése azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelenthet.

A harmadik negyedéves részletes GDP-statisztika alapján valószínűsíthetőnek nevezik, hogy a reálgazdaság lassulása elérte a mélypontját, de a növekedés gyors felívelése egyelőre a tanács szerint nem várható. Az export erőteljes növekedése ellenére a belföldi kereslet komponenseiben nem láthatóak gyorsulásra utaló jelek - jegyzik meg.

A fogyasztóiár-index novemberi emelkedése mögött továbbra is az energia- és élelmiszerárak gyors növekedése áll. Az infláció árstabilitáshoz való visszatérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy e termékek áremelkedése ne vezessen az inflációs várakozások tartós emelkedéséhez - figyelmeztetnek. A visszafogott belső kereslettel összhangban álló ár- és bérdöntések elősegítenék az inflációs folyamatok mielőbbi stabilizációját, így közvetett módon hozzájárulnának a gazdaság gyorsabb növekedéséhez is - áll a közleményben.

A nemzetközi pénzügyi piacokat továbbra is az amerikai jelzálogpiaci problémák nyomán kialakult bizonytalan légkör jellemzi - állapítja meg a testület. Ebben a helyzetben a feltörekvő piacok pénzügyi eszközei, ezen belül a forinteszközök iránti kereslet változásait kevésbé az érintett gazdaságok állapota, sokkal inkább a befektetők kockázatvállalási hajlandósága határozza meg. A következő hónapokban a nemzetközi pénz- és tőkepiacok magas volatilitása és az általános bizonytalanság várhatóan fennmarad - fogalmaznak.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. január 11-én 14 órakor jelenik meg.

Piaci elemzők szerint a jegybanki alapkamat 2008 első negyedévében még biztosan nem csökken. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az inflációs kockázatokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az előző kamatdöntő ülés óta a nemzetközi hangulat tovább romlott és az infláció is emelkedett. Megjegyezte, hogy a Monetáris Tanács a 2009-es 3 százalékos célt még nem vetette el, ám ennek eléréséhez alapvető a várakozások féken tartása. Márpedig a bizalmi indexek éppen a várakozások növekedését vetíti előre.

Ugyancsak a kamatcsökkentés halasztását valószínűsíti, hogy a béralakulás a valós adatok alapján legkorábban március-áprilisra mutatkozik meg. Suppan Gergely olyan inflációs kockázatokra is felhívta a figyelmet, ami nem szerepelt a Monetáris Tanács indoklásában. Az év közepére várható gázpiaci liberalizáció következtében - mivel a gáz ára 9 hónapos csúszással tükrözi az olaj áralakulását - akár jelentő gázáremelkedés is bekövetkezhet. Ráadásul a magas ár egy évig a bázisban marad, így akár a 2009-es inflációs cél teljesítését is veszélyeztetheti - fűzte hozzá.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a fő kérdés mellett, hogy az MNB mikor csökkenti a kamatot, még az is kérdéses, hogy milyen irányba. A bizonytalanság ellenére az elemző szerint csökkentésre kerül sor, de mint fogalmazott inkább utóbb mint előbb, legkorábban május környékén.

Az elemző szerint a következő év elején is megmarad a nyomasztó nemzetközi hangulat és az amerikai másodlagos jelzálogpiaci problémák újabb hullámára is fel kell készülni. Az aktuális infláció is magas, 6 százalék felett marad az első negyedévben és az inflációs várakozások is emelkedhetnek - indokolta a kamatcsökkentés elhalasztását az elemző.

Török Zoltán legkorábban májusban tud olyan helyzetet elképzelni, hogy a Monetáris Tanács komolyan foglalkozzon egy 25 bázispontos csökkentéssel.

A forint árfolyama a bejelentés hatására nem változott, piaci elemzők egyöntetűen a szinten tartásra számítottak.