Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a vizsgálatba bevont befektetési alapok adataiból havi indexeket közöl a felzárkózó piacokon tartott befektetői pozíciók változásáról, decemberben 174 – a felzárkózó térségi adósság- és devizapiacokon összesen 380 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő – alap adatait összegezte.
A Londonban kiadott e havi jelentés szerint az alapok portfolióiban tartott forintpiaci befektetésekben a hosszú – vagyis a későbbi forinterősödésre játszó – pozíciók mutatója decemberben megegyezett az előző havi plusz 0,7-tel.
A térségben aktív alapok portfolióiban március óta jelenleg a legalacsonyabb a hosszú forintpozíciók felülsúlyozottsági mutatója. Augusztusban plusz 1,8, szeptemberben plusz 0,9, októberben plusz 1,1 volt ez az index.
A JP Morgan havi felméréseiben arról kérdezi az alapokat, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban felül- vagy alulsúlyozott pozícióban a vizsgált felzárkózó térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat a ház – az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva – plusz 10-től (jelentősen felülsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozza fel.
A JP Morgan forintpiaci indexe éppen egy éve emelkedett hosszú idő óta először a felülsúlyozottságot jelző pozitív tartományba a tavaly novemberi mínusz 0,5, a tavaly októberi mínusz 1, a tavaly szeptemberi mínusz 2,2, a tavaly augusztusi és júliusi mínusz 2,5, a tavaly júniusi mínusz 2,9, a tavaly májusi, áprilisi és márciusi mínusz 2,4, a tavaly februári mínusz 2,3 és a tavaly januári mínusz 2,2 után.
A 2006. júniusi forint-alulsúlyozottsági index – mínusz 2,9 – az eddigi legalacsonyabb volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta. Ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac először csalódással fogadta a kormány költségvetési konszolidációs csomagját.
A feltörekvő piaci súlyozottsági pozíciók havi változásáról közölt decemberi jelentésében a cég azt írta: várakozása szerint az euró forintárfolyama 2008 első negyedében 250 körül „beragad”, a globális makrokörnyezet bizonytalansága és a cég által a magyar fizetésimérleg-helyzetről alkotott kedvező kilátás növekvő kockázatai miatt.
Jóllehet Magyarország továbbra is az egyetlen olyan gazdaság a térségi négyek közül, ahol a JP Morgan csökkenő folyómérleg-hiányt vár, a csökkenés mértéke jó eséllyel kisebb lesz a ház által jósoltnál. Mindemellett a működőtőke-beáramlás – bár növekedni fog – valószínűleg a folyó hiánynak kevesebb mint a felét fedezi 2008-ban, áll a londoni elemzésben.
A cég szerint a devizaalapú hitelezés várhatóan ezután is segíti a forintot, de ha tovább a romlanak az inflációs kilátások, az pozícióleépítést eredményezhet a kötvénypiacon.
A magyarországi kamatkilátásokról a JP Morgan decemberi befektetői felmérésében ugyanakkor az áll: a magyar gazdaság a legutóbbi adatok ellenére dezinflációs szakaszban jár, és az MNB „erre reagálni fog”. A ház jövőre 1,00 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést vár, 6,50 százalékra.
A londoni elemzői közösségen belül kialakult szélesebb konszenzus mindazonáltal a magyar jegybank pénzügypolitikai enyhítési ciklusának több havi, akár félévi szüneteltetését sem zárja ki. Az MNB Monetáris Tanácsa az idei utolsó ülésen – egymás után harmadszor – változatlanul hagyta a 7,50 százalékos jegybanki alapkamatot.
