Az ELTE egyik új épülettömbje Lágymányoson. Befizetőhely © ELTE

A Debreceni Egyetem (DE) mintegy 300 millió forint fejlesztési forráshoz jut a tandíj bevezetésével – mondta el Fésüs László akadémikus, az intézmény rektora. Az államilag támogatott hallgatók képzési hozzájárulásából körülbelül 450 millió forint bevételre számítanak a 2008-2009-es tanévben, ami az egyetem költségvetésének 0,8 százaléka. A tandíjból várhatóan 2-300 millió forintos fejlesztési forráshoz juthatnak. Az akadémikus szerint a közeli jövőben nem érhető el az, hogy a felsőoktatásban mindenki ingyen tanuljon. A Debreceni Egyetemen jelenleg mintegy 30 ezer hallgató tanul, ebből csaknem 11 ezer a költségtérítéses hallgatók száma, akik ma is fizetnek tandíjat.

Molnár Károly a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora elmondta, hogy a tandíjból mintegy 200 millió forintos bevétellel számítanak, ami az egyetem 30 milliárdos költségvetése mellett nem jelentős tétel, nem éri el az egy százalékot. A Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint nincs létjogosultsága az ingyenes képzésnek, és szükség van a tandíj bevezetésére. A rektor szerint a 105 ezer forint nem sok, senkinek a financiális helyzetét nem ingatja meg. A diákhitel mellett, ha jól tanul a diák ösztöndíjakból tudja fedezni tanulmányai költségét. Nem a családtól, hanem a hallgató hozzáállástól függ, hogy ki tudja-e fizetni. Szerinte megvannak azok a garanciális elemek, amelyek mellett nem szorulnak ki tehetséges, ám szegény sorsú hallgatók a felsőoktatásból. A Műegyetemen mintegy 20 ezren tanulnak, közülük közel 5 ezer a költségtérítéses diák.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektorának becslése szerint az intézmény az oktatási költségvetés 2-3 százalékával megegyező összeghez, azaz mintegy félmilliárd forinthoz jut a tandíjból a bevezetés első évében. Ebből 250-300 millió forint folyik be a 2008/2009-es tanév első félévében. Optimista becslések szerint a befolyó összeg a jövőben akár tizenöt százaléka is lehet az egyetem költségvetésének, de ehhez még négy évet várni kell. Gábriel Róbert professzor úgy vélte: lehet létjogosultsága az ingyenes képzésnek. Például olyan szakmák esetében, amelyek a piacon ugyan nem keresettek, de az államnak valamilyen szempontból fontosak, vagy ahol az igen magas színvonalú teljesítményt jutalmazzák. A PTE-nek több mint 33 ezer hallgatója van, 52 százalékuk államilag finanszírozott, 48 százalékuk költségtérítéses képzésben vesz részt.

Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora úgy látja, hogy Magyarország nincs felkészülve a tandíjra, az mostani formájában felemás, nem lenne szabad így bevezetni. Azzal érvelt, hogy a tandíjnak akkor van létjogosultsága, ha megadják mellé az esélyegyenlőséget. Olyan ösztöndíjrendszerekre és egyéb szabályozókra van szükség, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy a tandíjjal járó anyagi megterhelést el nem bíró tehetséges fiatalok is bejussanak a felsőoktatásba.

Ugyanakkor nem lehet megkerülni, hogy tandíjat vezessenek be az Európai Unióban, s erre az álláspontra helyezkedik az európai rektorkonferencia is. Ettől kezdve ez nem felsőoktatási, hanem politikai és társadalmi kérdés. A felsőoktatás finanszírozására ugyanis az egyes államok nem tudnak annyi forrást előteremteni, mint amennyibe egy-egy képzés kerül. Ez különösen igaz az orvos, vagy a művészeti képzésre – mondta a rektor.

Tulassay Tivadar szerint Magyarországon a jelenlegi 72-vel szemben csak 10-15 egyetemre lenne szükség, amelyek sok karon, széles körű tudományos képzést nyújtanának. Ezekre jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kellene telepíteni. Ma több magyar egyetem nem is teljesíti az európai elvárásokat, a túlélésre játszanak. A rektor nem számol jelentős bevétellel a tandíj bevezetéséből. Ez a Semmelweis Egyetemen mintegy 90 millió forintos bevételt hozhat, ami a 12 milliárd forintból gazdálkodó egyetem teljes költségvetésének egy százalékát sem éri el. Az egyetemen 10.689 hallgató tanul, közülük 5724 államilag finanszírozott helyen.

Az ország hatodik legnagyobb egyeteme, a soproni központú Nyugat-magyarországi Egyetem 80 millió forintos bevételre számít 2008 szeptembere és decembere között, ami a büdzsé 0,8 százaléka – mondta Faragó Sándor rektor. Hozzátette: a szakemberek azzal számolnak, hogy öt év után mintegy 800 millió forintra emelkedik, amely a jelenlegi költségvetés 5-6 százaléka lenne.

Az öt városban 10 karral működő, közel 20 ezer hallgatót oktató egyetem vezetője az oktatás ingyenességéről kijelentette: ez már ma sem létezik, hiszen képzéseik 40 százaléka jelenleg is költségtérítéses. Félő, hogy sok fiatal még a jelentkezésig sem jut el, illetve, ha gyengén tanul és nem jut ösztöndíjhoz, akkor a taníttatás költségei annyira megterhelik a családot, hogy azt nem tudják vállalni. A rektor szerint valószínűsíthető, hogy a jelenlegi első évesek alacsonyabb létszáma részben már erre az anyagi problémára vezethető vissza.

A veszprémi Pannon Egyetemen a tandíj bevezetésének első évében az intézmény költségvetésének mintegy 0,5-1 százalékát teszik majd ki várhatóan a befizetések – mondta Kőnigné Dohanics Márta, az egyetem kommunikációs igazgatója. Közölte: a saját bevételeknek mintegy 2,5-2,8 százalékára tehető majd a tandíj összege. A felsőoktatási intézményeknek szükségük van erre a bevételre a minőségi oktatás fenntartása, a diploma értékének megőrzése érdekében – mondta. 2007-ben az egyetem 12 ezres hallgatói létszámának 55 százaléka vett részt államilag támogatott képzésben, a többi költségtérítéses formában tanult.