szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egyhangú, részben támogató, részben ellenző véleményt alakított ki a megváltoztatandó európai uniós távközlési irányelvekkel, illetve az egységes uniós hírközlési piacfelügyeleti hatóság létrehozásával kapcsolatban az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága szerdai ülésén.

A bizottság három előterjesztésről alakított ki véleményt: elsőként az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló irányelvről, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló irányelvről és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló irányelv módosításáról.

Másodikként az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló irányelvről, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló irányelvről és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet módosításáról.

Harmadikként pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóság létrehozásával kapcsolatos rendelettervezetről alakított ki véleményt a parlamenti bizottság.

A témák tartalmi lényege, hogy Brüsszel a távközlési verseny növelését tervezi, s ezért az ágazat reformjára és a szabályozás átalakítására készül. Az egyik cél az, hogy a verseny növelésével gyorsabban fejlődjön a széles sávú internet, s így dinamikusabban bővüljön a világhálót elérő előfizetők tábora.

Viviane Reding, az Európai Bizottság távközlési biztosa a célok elérése érdekében korábban azt javasolta, hogy a vezeték nélküli internetszolgáltatás alapjául szolgáló rádiófrekvenciákhoz való hozzájutást könnyítsék meg a szolgáltatók számára. Ennek hátterében részben az áll, hogy a televíziózás digitalizációjával több frekvencia is felszabadul.

Cél az úgynevezett rugalmas spektrum menedzsment is, ezen belül az, hogy ezt követően a frekvencia birtokosa szabadon megválaszthatja, mire használja a frekvenciát. A jelenlegi szabályozás szerint meghatározzák a használatot.

Egy újabb terv az, hogy a távközlési infrastruktúra működtetését és a szolgáltatások nyújtását szét kell választaniuk a cégeknek. Brüsszel ugyan nem írna elő ilyen mindenkire vonatkozó kötelezettséget, kikényszerítésére azonban létrehozna egy uniós szintű hatóságot. A szétválasztást ellenző szolgáltatók szerint egy ilyen lépés visszafogná a jövőbeni befektetéseket. Ezzel szemben Brüsszel a már megvalósult egyik angol példa alapján úgy véli, hogy szétválasztás által nemcsak az árak csökkennének, hanem a hálózatok fejlesztésére fordított összegek is megnőnének.

Brüsszel azért szeretné kiterjeszteni vétójogait, illetve felállítani az uniós hatóságot, mert úgy véli, nem eléggé harmonizált a nemzeti hatóságok működése. Azaz ugyanolyan problémára nem mindig ugyanolyan szabályozási válaszokat adnak a hatóságok az egyes országokban.

A bizottság az első évben a tervek szerint 20 millió eurós költségvetésű egységes hatóság létrehozása ellenében a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködésén alapuló modellt támogatja úgy, hogy elismeri, a nemzeti szabályozások között nagyobb összhangra lenne szükség. Nem támogatta viszont a bizottság azt, hogy az uniós bizottság hatásköre és vétójoga kibővüljön.

Az állásfoglalás szerint a piacelemzésnek, mint a szabályozás alapvető eszközének továbbra is a nemzeti hatóságok kezében kell maradnia úgy, hogy nőjön ezen szervezetek függetlensége és kikényszerítési jogköre.

A frekvencia gazdálkodással kapcsolatban a bizottság támogató véleményt fogadott el úgy, hogy például az új szabályozás bevezetésére megfelelő átmeneti időt kell adni.

A bizottság támogatta a funkcionális szétválasztást is, ám például kikötötte, hogy ennek bevezetése nem érinthet olyan földrajzi területet, ahol hatékony infrastruktúra alapú verseny van, vagy ennek kialakulása ésszerű időn belül várható.

A bizottság a jobb fogyasztóvédelmet célzó javaslatokat is támogatta: ezen belül például a szolgáltató-váltás megkönnyítését, az egységes 112-es segélyhívó szám hatékonyabb működtetését, illetve az ingyenes számok határokon átnyúló hívhatóságát.

Támogatta a bizottság azt is, hogy a magánélet védelme és a biztonság növelése érdekében több kötelezettség háruljon a hálózatüzemeltetőkre és az internet szolgáltatókra még akkor is, ha például a személyes adatok védelme, vagy a hatósági tájékoztatási kötelezettség kiterjesztése plusz költségekkel jár számukra.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Rossz szerződéseket raknak ügyfeleik elé a távközlési cégek

A helyhez kötött és a mobiltelefon, valamint az internet és a műsorelosztási piacokon működő közel száz szolgáltató írásban megkötött egyedi előfizetői szerződéseinek vizsgálatakor egyetlen olyan szolgáltatót sem találtak, amelynek szerződései teljes mértékben megfeleltek volna a jogszabályi követelményeknek - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) szerdán.

Világ

EU: döntöttek arról, mit tehet a hatóság a távközlési adatokkal

Több hónapi vita után Brüsszelben az EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek pénteki tanácskozásán végre egyezség született arról az uniós jogszabály-tervezetről, amely egyes távközlési adatok megőrzését írja elő a tagállamok telefonos cégeinek, internetszolgáltatóinak.

MTI Tech

KSH: előretör a mobil távközlés és a szélessávú internet

A távközlési és az internet szolgáltatások körében a második negyedévben folytatódott a mobiltelefonok előretörése a vezetékessel szemben, valamint a szélessávú internet terjedése a betárcsázós szegmens visszaszorulása mellett - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből.

MTI Gazdaság

Távközlés év végén 2,6 milliárd mobilhasználó világszerte

A tavalyi év végén világszerte 2,6 milliárdnyian használtak mobiltelefont: a legnagyobb piac Kína és India együtt, Nyugat-Európa a második, Kelet-Európa a negyedik, derül ki az Ovum piackutató cég felméréséből, amelyet a világ legnagyobb mobilvására, a hétfőn Barcelonában megnyílt „3GSM World Congress” idejére adtak ki.