szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Ha a jelenlegi élelmiszerválságra már nem nyújthatnak is megoldást a genetikailag módosított élelmiszerek, a biotechnológia a jövőben talán gátat vethet egy hasonló krízisnek – írta a Newsweek című amerikai hetilap a római FAO-tanácskozáshoz igazítva cikkét a szűkössé vált s ezért megdrágult alapvető élelmiszerekről.

Az 1960-as és 70-es évek mezőgazdasági újításainak lényege az volt, hogy innovatív módon kezdték alkalmazni a hagyományos földművelési technikákat: a precíziós öntözést, a műtrágyázást és a keresztezett fajok termesztését magasabb hozamú kukorica-, rizs- és búzafajták kifejlesztésére. A modern biotechnológia fellendülése már az 1980-as évekre tehető, amikor amerikai kutatók egy csoportja felfedezte, hogyan lehet egy élőlény DNS-éből géneket elkülöníteni, majd azokat egy másik élőlény örökítőanyagába beilleszteni. Ezzel lett a zöld forradalomból génforradalom, amely egy sor új „szupertermény”, egyebek mellett a vitamindús kukorica és a szárazságtűrő rizs kifejlesztését eredményezte. Bizonyos génkezelt termékek, mint például a génmódosított, a normál vízszükségletnek csak a nyolcadát igénylő burgonya előállítása még kísérleti stádiumban van. Több növényfajta, köztük a magas A-vitamintartalmú „aranyrizs” már csak az illetékes egészségügyi hatóságok jóváhagyására vár, és hamarosan az üzletek polcaira kerülhet.

A biotechnológiai iparág tíz év alatt szinte a semmiből nőtte ki magát: 2007-ben már 23 országban, 282 millió hektárnyi területen termesztettek génkezelt terményeket. A génmódosított vetőmagok piaca 2001 óta megkétszereződött, hárommilliárdról közel hétmilliárd dollárra emelkedett. Bár csodákra senki sem számit, az iparág támogatói úgy vélik, hogy amint zöld jelzést kap ezeknek a termékeknek a forgalmazása, a gazdák alacsonyabb költséggel, kevesebb víz és növényvédő szer felhasználásával tudnak majd táplálóbb élelmiszereket előállítani, akár kedvezőtlen éghajlati feltételek mellett is.

A génforradalom azonban komoly ellenállásba ütközik több európai országban, például Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban és Lengyelországban (egyebekben Magyarországon is - a szerk.), ahol elzárkóznak a génkezelt zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék többségének gondolatától is. Harcias környezetvédők akcióik során eltapossák ezeket a terményeket a földeken, és a kikötői hatóságok képesek teljes szállítmányokat visszafordítani, ha génkezelt növények nyomára bukkannak a rakományban. Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás szerint az európaiak kétharmada helyteleníti a genetikailag módosított élelmiszerek előállítását, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan kevesebb költséggel jár.

A jelenlegi élelmiszerválság talán alkalmat adhat az álláspontok megváltoztatására: a krízis nyomán máris enyhülni kezdett a génkezelt élelmiszerek reflexszerű elutasítása. Mexikó például a terméshozamok fokozása érdekében nemrég feloldott egy hosszú ideje érvényben levő korlátozást a genetikailag módosított kukoricára vonatkozóan. Más országok is hajlanak afelé, hogy enyhítsék a génkezelt árukra vonatkozó tilalmakat, mivel egyre nehezebben és egyre drágábban jutnak hozzá a hagyományos terményekhez. A Greenpeace környezetvédő mozgalomnak egyre jobban meggyűlik a baja a biotechnológiai iparág lobbistáival, akik intenzív kampányt folytatnak Brüsszelben.

A biotechnológiai vállalatok azzal járulhatnak hozzá a világ élelmiszertermelésének fokozásához, hogy olyan terményeket fejlesztenek ki, amelyek gyenge minőségű talajon és szélsőséges forróságban is megélnek. Ezzel több millió hektárnyi, jelenleg használhatatlannak minősített területet lehetne bevonni a termelésbe a szegényebb országokban. A biotechnológia másik ígéretes területe a biofarmakológia, amelynek lényege, hogy gyógyhatású tulajdonságokkal ruháznak fel élelmiszerként termesztett növényeket. A kaliforniai Ventria vállalat kétféle fehérje beépítésével olyan rizsfajtát fejlesztett ki, amely jelentősen csökkentette a hasmenéses gyermekbetegségek számát Peruban.

Rövidtávon, a jelenlegi élelmiszerválság enyhítésére reményt adhatnak azok a különleges rizsfajták, amelyek a manilai Nemzetközi Rizskutató Intézetben (IRRI) végzett, több évtizedes keresztezés eredményeként jöttek létre. Ezt a hatféle variációt úgy fejlesztették ki, hogy hetekig képes legyen megélni teljesen víz alá kerülve is, olyan körülmények között, amelyeket a hagyományos rizs nem tud elviselni. (A konvencionális termesztés során a rizsföldet csak annyira árasztják el vízzel, hogy a növény levelei és kalásza szárazon van.)

Valójában ezek az új rizsfajták nem génmódosított termények, hanem úgynevezett marker alapú szelekcióval előállított növények. Ennek lényege, hogy a termesztők kiválogatják azokat a magokat, amelyek nagy valószínűséggel átörökítenek egy bizonyos tulajdonságot, például az ellenállást a vízzel szemben, és ezeket keresztezik egymással. Ha ezt a rizsfajtát termesztenék Bangladesben és Vietnamban, nem veszne kárba évente 50 millió tonna termés az árvizek vagy szökőár nyomán víz alá került rizsföldeken. Indiában már tesztelik is az újítást, és a térségben más helyeken is nyitottak a felhasználására: az IRRI reményei szerint két-három éven belül már közel 100 ezer földműves termesztheti ezeket az új növényfajtákat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Génmódosítási vita előtt az uniós agrárminiszterek

Génmódosított mezőgazdasági termékek forgalmazásának engedélyezéséről szavaznak hétfőn az Európai Unió tagországainak agrárminiszterei, de a korábbi tapasztalatokhoz hasonlóan várhatóan döntésképtelen marad a tanács.

Világ

Január 1-től Románia betiltja a génmódosított növényeket

Amíg az ország nem volt az Európai Unió tagja, a gazdák gyakorlatilag szabadon termeszthettek genetikailag módosított növényeket (gmn), ám január 1-től Bukarest kénytelen alkalmazni a brüsszeli előírásokat, és megtiltani nem csak a termesztést, hanem a kereskedést is.

hvg.hu Gazdaság

Újabb pofont kapott az EB, marad a génmódosítás tilalma

Történelmi jelentőségű döntés született Brüsszelben, ahol a környezetvédelmi miniszterek tanácsülésén a tagállamok nem fogadták el a MON810 génmódosított kukorica termesztésére hozott magyar tilalom feloldását szorgalmazó javaslatot.

Mit csináltak 350 éve egy gyilkos járvány ellen?

Mit csináltak 350 éve egy gyilkos járvány ellen?

Véget ért az egyhetes zárlat Aucklandben, ahol egy fertőzött miatt rendeltek el teljes karantént

Véget ért az egyhetes zárlat Aucklandben, ahol egy fertőzött miatt rendeltek el teljes karantént

Koronavírus: elhunyt újabb 115 beteg

Koronavírus: elhunyt újabb 115 beteg