Habár a lakosság nagy része védtelennek érzi magát egy váratlan élethelyzet – munka elvesztése, család szétesése – esetén, mégsem érzik úgy, hogy növelni tudnák megtakarításaikat, befektetéseiket. A megkérdezettek 77 százaléka úgy véli, nem engedheti meg magának a nagyobb megtakarítást, befektetést. Húsz százalék hivatkozott meglévő hitelekre, több mint 10 százalék pedig az alacsony kamatokkal okolta alacsony befektetési hajlandóságát – derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.

Magyarországon fele annyi befektetési, megtakarítási és hitel terméket vesznek igénybe, mint Ausztriában, és harmaddal kevesebbet, mint Csehországban. A lakosság többségének – habár tisztában van annak szükségességével – nincs a hosszú távú anyagi biztonságát szolgáló megtakarítása – hangsúlyozta Bartók János az Aviva vezérigazgatója.

A megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud félretenni, 10 százalékuk esetében 60 és 120 ezer forint közé tehető az az összeg, amit éves szinten megtakarításra fordítanak. A legmagasabb bevételi kategóriában ez az arány elérte a 18 százalékot. A közepes bevételi kategóriába tartozók körében a leggyakoribb a 40-60 ezer forint közötti éves megtakarítás, míg fél millió forint fölött csak a megkérdezettek 1 százaléka rendelkezik befektetéssel.

Az Aviva Életbiztosító által végzett kutatásból kiderül, hogy egész Európában általánosan tapasztalható tendencia, hogy a fogyasztók inkább a rövid távú megtakarításokat, befektetéseket kedvelik: a lengyelek 84, a csehek 66, az osztrákok 65 százalékánál igaz ez. A németek esetében a legkisebb ez a hányad, de még náluk is 60 százalék azoknak az aránya, akik az öt éven belüli futamidejű megtakarításokat részesítik előnyben, míg ugyanez az arány 2004-ben csak 51 százalékot tett ki.

Tíz évnél hosszabb lejáratú megtakarítással rendelkezik a csehek, az osztrákok és a németek több mint 15 százaléka, míg a magyarok és a lengyelek kevesebb, mint 10 százaléka választja ezt a futamidőt. A hosszú távú befektetésekbe vetett bizalom Németországban és Ausztriában a legnagyobb, míg Csehországban és Magyarországon a megkérdezettek 33-35 százaléka tartja kockázatosnak a hosszú távú befektetést, mondván, nem lehet tudni, mennyit fog érni a futamidő végén.

A helyzet paradoxona, hogy minél fejlettebb egy ország pénzügyi piaca, a lakosság annál inkább hajlandó hosszú távon is befektetni. Pedig ezeknek a befektetéseknek éppen a rövid távon hektikusan változó gazdasági helyzet – mint amilyen Magyarországon is tapasztalható – lenne nagyobb jelentősége – véli Bartók János az Aviva vezérigazgatója.

Szintén európai trend, hogy a befektetők nem hajlandók a nagyobb lehetséges hozam érdekében nagyobb kockázatot vállalni. Míg Ausztriában a megkérdezettek 40 százaléka volt ezen a véleményen, addig Magyarországon 71, Csehországban pedig 70 százalékuk. A hazai adatok elemzéséből az is kiderül, hogy az életkorral egyre jobban növekszik azoknak az aránya, akik nem vállalnak több kockázatot a magasabb hozam érdekében: míg a 18 és 24 év közöttiek 49 százaléka gondolkodik így, az 55 év felettiek 87 százaléka szavaz a kisebb hozam, nagyobb biztonság kombinációra. A felmérés emellett arra is rámutatott, hogy a válaszadók egyharmadának kisebb a kockázatvállaló kedve, mint öt évvel ezelőtt.

Ez a biztonságra törekvő, rövid távú megtakarításokban bízó gondolkodás megnyilvánul a választott pénzügyi termékek közötti választáskor is: részvénnyel, kötvénnyel, befektetési jeggyel mindössze a megkérdezettek 1-1 százaléka rendelkezik, saját nyugdíj előtakarékossággal pedig csak 4 százalékuk. Lakás előtakarékosságba a fogyasztók 18 százaléka, életbiztosítással kombinált megtakarításba pedig 16 százalékuk fekteti pénzét, míg egyszerű bankbetétje 68 százalékuknak van. A védelmet szolgáló termékek közül miközben csaknem 60 százalék rendelkezik autó, vagy lakásbiztosítással, mindössze 26 százaléknak van életbiztosítása. A 45 és 54 év közötti korosztályban a legjellemzőbb, hogy biztosítással védik életüket és vagyonukat. A megkérdezettek egyharmada pedig semmilyen biztosítási termékkel nem rendelkezik.

Érdekes látni, hogy ki mire fordítaná, ha váratlanul nagyobb összeghez jutna: a németek hosszú távon megtakarítanák, a csehek az otthonukra költenék, Angliában hiteltörlesztésre fordítanák, Törökországban az első lakást szereznék meg belőle, Indiában oktatásra költenék, Sri Lankán pedig saját üzletet indítanának el vele. A magyarok pedig megosztanák családjukkal, barátaikkal.