Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Francia mintára törvényi szabályozással kellene deklarálni, hogy a magyar liba- és kacsatömés tradicionális tevékenység, része a hazai kultúrának – állítják magyar piaci szereplők a Világgazdaság csütörtöki száma szerint.
A piaci szereplők ezzel kívánnak reagálni az állatvédő szervezetek közelmúltbeli támadásaira, amelyek nyomán a magyar termékek részben kiszorultak a nyugat-európai piacról. A szegmens szereplői mintegy 30 milliárd forint értékű liba- és kacsamájat értékesítenek évente. Az Európai Unióban jelenleg nincsenek egységes előírások a libatömésre - ismerteti a gazdasági napilap.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy a szabályozási változtatásokhoz már megkezdődtek a jogi előkészületek. A törvényi védettséget francia mintára teremtenék meg: az ottani mezőgazdasági alaptörvény kimondja, hogy a libamájtermelés – megfelelő technológia alkalmazása mellett – hagyományos tevékenység és a nemzeti gasztronómia fontos alkotóeleme.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?