Az 57 országra kiterjedő vizsgálat szerint az országok leggyakrabban azzal a korrupciós fenyegetéssel szembesülnek, hogy a pénz szabályozatlanul és ellenőrizetlenül áramlik a politikába. Nathaniel Heller, a Global Integrity igazgatója úgy véli, a legtöbb ország antikorrupciós tevékenységének egyik megoldatlan problémája, a pártfinanszírozás kérdése, pedig a politikai pénzügyek átláthatóvá tétele nagymértékben csökkentené a korrupciót.

A felmérés több mint háromszáz úgynevezett „Integrity Indicator” használatával vizsgálta az adott országok korrupcióellenes erősségeit illetve gyengeségeit. Az indikátorok segítségével minden vizsgált országról részletes jelentés készül, amely alapján a Global Integrity „bizonyítványt” állít ki, hat kategóriában (úgymint: a választások tisztasága, a kormány elszámoltathatósága, vagy az antikorrupciós erőfeszítések) osztályozva az országokat.

Magyarországot idén vizsgálták először. A jelentésben írt problémák, mint például a nem megfelelő összeférhetetlenségi szabályozás, a politikába irányuló ellenőrizetlen pénzáramlás, a nagy állami tulajdonú vállalatok kontrolljának hiánya, és a nyilvános erőforrások nagyarányú megcsapolása, rendszeres kockázati tényező a vizsgált országokban.

A Global Integrity tanulmányának Magyarországgal foglalkozó fejezete az igazságszolgáltatásban fellelhető hiányosságokat emeli ki. A bírói testületekben nincs kellőképpen szigorú összeférhetetlenségi szabályozás. A bírák vagyonnyilatkozatai a nyilvánosság számára nem hozzáférhetőek, ami szintén aggodalomra adhat okot.

A média közepes besorolást ért el, ám az „öncenzúra”, ami a magyar újságírók körében igen elterjedt, szintén problémát jelenthet.

A vizsgálat kiemeli hazánk tekintetében a parlamenti képviselők és köztisztviselők megajándékozására és juttatásaira vonatkozó irányelvek hiányát, amely a korrupció melegágya lehet. A tanulmány példáként említette, hogy Magyarországon a pártoknak juttatott hazai és külföldi adományokra vonatkozó szabályozás kijátszható olyan alapítványoktól kapott támogatásokkal, amelyekre nem vonatkoznak szigorú szabályok.

Pozitívum viszont, hogy Magyarország erős ombudsmani hivatallal rendelkezik, valamint a civil szervezetek korrupció ellenes tevékenysége is igen aktív. Hazánk választási rendszerét nagyon erősnek ítélte a Global Integrity.

Összességében Magyarország hat kategóriában a „közepes” értékelést kapott.

A Transparency International (TI) által készített korrupcióérzékelési index (CPI), sok esetben nagy hasonlóságot mutat a Global Integrity jelentésével. A TI tanulmánya szerint, hazánk továbbra is a közepesen korrupt országok közé tartozik, ám amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következő években könnyen visszacsúszhat az összehasonlító listán, ami erősen ronthatja hazánk versenyképességét a régióban.

A Transparency International szintén úgy véli, a párt – és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A bíróságok működésével kapcsolatos hiányosságok, melyek nagyrészt az igazságszolgáltatás szervezeti felépítéséből adódnak, szervezeti reformokkal orvosolhatók – vélekedik a Transparency International Magyarország.

A Global Integrity és a TI szerint Magyarországon a legégetőbb talán a párt- és kampányfinanszírozás új szabályainak mielőbbi elfogadása, a közbeszerzési rendszer radikális reformja, a politikai befolyás csökkentése a köz- és üzleti szférán, valamint a társadalmi szemléletformálás.

Nemzetközi kitekintés

2007 óta számos ország tapasztalt változást a korrupció alakulását tekintve. Grúzia korrupciós helyzete egyre aggasztóbb, mivel a kormányzati rendszert igen meggyengíti az Oroszországgal való konfliktus. A kormány felelősségre vonhatósága nagyon gyenge, az igazságszolgáltatásban is számos hiányosság van, akárcsak Magyarországon.

Romániában a civil társadalom igen erős integritás szerkezettel bír, valamint a média hatékonyan hozza felszínre a korrupciós jelenségeket, eseteket. Probléma azonban, hogy a közigazgatást még mindig nagyon erősen átszövi a politika.

Szerbia rosszabb helyzetben van, az országban nagyon gyenge az antikorrupciós tevékenység és nagyon mélyre nyúlnak a kormányzásban és közigazgatásban fellelhető problémák gyökerei.

Lengyelország a kormányzást tekintve teljes pontszámot kapott a vizsgálatban, és a korrupció megelőzésében is az erős jelzőt nyerte el.

A Global Integrity által valaha is adott legrosszabb pontszámot Szomália kapta, ami összhangban van a TI listájával, ahol szintén Szomália végzett az utolsó helyen.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a gazdasági világválság által okozott megoldatlan problémák miatt, egyre nagyobb veszélyt jelent a korrupció, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a korrupció ellenes küzdelemre. A korrupció megfékezése erős felügyeletet igényel a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A korrupció visszaszorítása csak következetes és szigorú jogalkalmazás, független média és aktív civil társadalom mellett valósulhat meg.