Egyhangúlag döntöttek a 9,5 százalékos alapkamat szinten tartásáról - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Az idén a gazdaság 3,5 százalékkal esik vissza, jövőre további 0,5 százalékkal, miközben az idén az átlagos infláció 3,7 százalék, jövőre 2,8 százalék lesz - áll a testület által tárgyalt inflációs jelentésben.
   
 Rövidtávon a miniszterelnök múlt hétfőn bejelentett intézkedései is lassítják a gazdasági növekedést, bár hosszabb távon az intézkedések  élénkíthetik a gazdaságot- mondta a jegybank elnöke. Simor András hozzátette: a tervezett áfa-emelési terveket már beépítették az inflációs előrejelzésbe.

A Magyar Nemzeti Bank készen áll minden szükséges lépés megtételére, hogy megakadályozza a forint árfolyamának piaci zavarokat előidéző mozgásait.   Az MNB-vel egy időben a cseh és a lengyel jegybank is hasonló közleményt tett közzé, ezt követően a régiós devizák jelentősen erősödtek, az euró 293 forintig gyengült. Noha bizonyos árfolyam-korrekció valóban elfogadható a közép-kelet-európai gazdaságokban, a túlzott mértékű és sebességű leértékelődés piaci zavarokhoz vezethet, és elkerülendő - áll a jegybank közleményében.

 A jegybanki közlemény kitér arra: a térségben bekövetkezett leértékelődés lehetséges okai között van a folyó fizetési mérlegek magas hiányát, az európai keresletnek az exportfüggő gazdaságokat kedvezőtlenül érintő meredek visszaesését és a helyi bankok nagymértékű függését a külföldi finanszírozási forrásoktól.
    
Normál körülmények között teljesen természetes, ha egy felzárkózó gazdaság folyó fizetési mérlege hiányt mutat. Hasonlóan, az exportorientált gazdasági szerkezet és egy fejlett térséggel kialakított szoros pénzügyi integráció is általában előnynek számít, nem pedig potenciális veszélyforrásnak. A mostani körülmények azonban távolról sem szokványosak, globális szinten a tőkeáttételek folyamatos csökkenése miatt a folyó fizetési mérleg hiányok finanszírozása megnehezült a felzárkózó európai gazdaságok számára.
    
A jegybanki közlemény szerint fontos látni, hogy a Magyarország legfontosabb exportpiacainak számító nyugat-európai országokban számottevő monetáris és  fiskális élénkítés történt, és remélhetőleg további hasonló intézkedések meghozatala van folyamatban, ami támogatja majd a közép-kelet-európai országok exportja iránti keresletet.

Simor András sajtótájékoztatóján nem válaszolt arra a kérdésre is, hogy a forint érdekében beavatkozott-e a jegybank a piacon. "Magyarországon lebegő árfolyamrendszer működik, ezért az MNB-nek továbbra sincs  árfolyamcélja, az infláció féken tartása és a pénzügyi stabilitás az MNB kiemelt célja" - közölte az elnök, aki elmondta azt is, hogy az új inflációs jelentésben szabály alapon a januári illetve a február elején rögzített forint/euró árfolyamokkal számoltak, így 2010-re például a jelenlegihez közeli árfolyam szerepelt.