Maszuzoe Joicsi sajtótájékoztatón a munkahelyek megőrzését nevezte a legfontosabb feladatnak. Hírek szerint a tervezett - lapértesülés szerint négy napon belül véglegesítendő - intézkedések között szerepel munkanélküliek képzése, részmunkaidős programok és az az elképzelés, hogy pénzbeli juttatást folyósítanak azoknak, akik már nem jogosultak munkanélküli ellátásra. Emellett a kormánytámogatást nyújtana egyes vállalatoknak azért, hogy ne bocsássák el dolgozóikat.

A világméretű gazdasági válság nyomán visszaesett a japán exporttermékek iránti kereslet, s ez elbocsátási hullámot indított el - az elmúlt hónapokban több tízezer ember került az utcára -, és azt váltotta ki, hogy egyes vállalatok jelezték: az idei évre befagyasztják alkalmazottaik bérét. A jelenlegi pénzügyi év végén - március 31-én - újabb 158 ezer fővel nőhet a munkanélküliek tábora Japánban, ennyi határozott idejű munkaszerződés jár ugyanis le.

A foglalkoztatásra fordítandó 1500 milliárd jen része annak a tavaly bejelentett, csaknem 12 ezer milliárd jenes pótköltségvetésnek, amelyet az áprilistól induló pénzügyi évben terveznek végrehajtani, feltéve, hogy addig sikerül azt elfogadtatni a parlament mindkét házában. A japán kormány a pótköltségvetés mellett tavaly októberben bejelentett egy méretes gazdaságösztönző csomagot: ennek keretében 27 ezer milliárd jent költenének a gazdaság élénkítésére.

A regisztrált munkanélküliek aránya januárban 4,1 százalék volt Japánban, vagyis elmaradt a 2002-ben mért 5,5 százalékos rekordtól. Szakértők szerint azonban a válság súlyosbodásával még az idén 5 százalék fölé kúszhat a munkanélküliség a szigetországban.