szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A pénteken zárult brüsszeli EU-csúcsértekezleten egyetértettek abban, hogy meg fogják kétszerezni, vagyis 25 milliárdról 50 milliárd euróra fogják emelni az unió válságkezelő alapját, amely az euróövezeten kívüli EU-tagok megsegítésére szolgál fizetési nehézségek esetén.

A résztvevők "üdvözlik az Európai Bizottság azon szándékát, hogy javaslatot tegyen a megkétszerezésre" - fogalmaztak a záró nyilatkozat megszövegezői.
 
Az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán - korábbi, egybehangzó tájékoztatások szerint - széles körű egyetértés volt abban, hogy ez a lépés helyes, de tapasztalható volt némi bizonytalankodás is abban a tekintetben, hogy ezt az emelést már most elhatározzák-e.
 
Tavaly ősszel Magyarország és Lettország már részesült ebből az alapból, 6,5 milliárd, illetve 3,1 milliárd euró erejéig. Az EU-alapot éppen ezért növelték az eredeti 12 milliárdról 25 milliárd euróra. Jelenleg Romániának van ilyen támogatási igénye, és folytat erről tárgyalásokat.
 
Az EU-országok vezetői abban is megállapodásra jutottak, hogy 75 milliárd euróval hajlandóak hozzájárulni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatási keretének bővítéséhez. A tervek szerint az IMF-keretet is meg akarják duplázni, 250-ről 500 milliárd dollárra. Erről a fejlett és feltörekvő húsz vezető ország (G20) londoni tanácskozásán lesz szó, április elején.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Financial Times: nehogy belehaljon a kapitalizmus a gyógyításba

A válság nyomán fontolóra vett korlátozásoknak és reformoknak nem szabad azzal a kockázattal járniuk, hogy megsemmisül az utóbbi három évtized hatalmas mértékű globális vagyongyarapodásának forrása, vagyis a kapitalizmus, írták a pénteki Financial Timesban vezető amerikai közgazdászok.

MTI Gazdaság

Meredeken esett az eurózóna ipari termelése januárban

Az eurózónában januárban már az ötödik hónapja folytatódott az ipari termelés visszaesése. Az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteki jelentése szerint az eurózóna 16 tagországában 3,5 százalékkal csökkent az ipari termelés decemberhez képest, és 17,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Ilyen méretű visszaesést 1990-óta nem tapasztaltak.