Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A biztos kéz - a fedezetkezelő rendszer - tervezett meghonosítását azért nem támogatja az iparág, mert úgy vélik: előbb az irreálisan alacsony áron vállalt munkáknak kell elejét venni, ráadásul a beruházás értékéhez mért 2 százalékos fedezetkezelési díj túl drága - mondta Koji László. Hozzátette, hogy a műszaki ellenőr 0,8, a felelős műszaki vezető 1 százalékért dolgozik.
Az építőipar utolsó jó éve a 2006 volt, akkor 2.160 milliárd forint volt a termelési érték, ez év végén jó ha 1.700 milliárdot elér az iparág. Az inflációs árveszteség ebben az időszakban 5 százalék - mondta az ÉVOSZ elnöke.
A lánctartozás jelenleg 400 milliárd forint, ennek a fele soha nem térül meg - mondta Kemény Péter, a szervezet alelnöke. Hozzátette, hogy az állam az útépítő cégek múlt év végén leadott számláiból 30 milliárd forintnyit fizetett késve, illetve egy részével a mai napig adós. Ez év februárja és május közepe között 6 útépítő cég 200 millió forint késedelmi kamatot kapott az államtól.
Megjegyezte, az utóbbi időben a közbeszerzéseken azon versenyeznek az ajánlattevők, hogy 360 vagy 720 nap után kérik a pénzüket. A projekteket a kivitelezők finanszírozzák, erre a magyar cégek képtelenek, tehát csak a nagy multik maradnak versenyben - tette hozzá az alelnök.
A másik megoldandó probléma az, hogy áron alul ne vállalhassanak munkát a cégek - folytatta Koji László. A Gazdasági Versenyhivatal viszont támadja azt, hogy 1.900 forint legyen a minimális rezsi óradíj.
Meg kell oldani a gazdasági perek elhúzódását is, amire az ÉVOSZ tett már javaslatot az igazságügyi tárcának. Az egyik ötlet az, hogy a per tárgyán menet közben ne lehessen változtatni, a másik pedig, hogy az első fokú formai hibás ítéleteket a másodfokú bíróság ne adja vissza az első fokra, hanem maga orvosolja a hibát. Az ÉVOSZ szerint megoldás lehet az, ha választott bíróság vagy döntnök oldja meg - gyorsan - a konfliktusokat.
Seres László, a Magyar Építőanyagipari Szövetség alelnöke, valamint Sényi Gábor, az Építéstudományi Egyesület társelnöke egyaránt az építőipar megfelelő kormányzati képviseletét hiányolták.
