„Nem lehet nem elismerni a kormány válságkezelésre irányuló intézkedéseit” – jelentette ki a bankszövetség elnöke. Úgy vélekedett: a lépések a kedvezőbbre forduló globális helyzettel párosulva hozzájárultak a válság hatásainak csillapításához.

A bankszövetség már tíz éve szorgalmazza az államháztartás egyensúlyának javítását célzó intézkedéseket. A kormány sok „szent tehénnek” minősülő elemhez hozzányúlt, aminek szerepe van abban, hogy konszolidáltabb időket élünk, s a nemzetközi szervezetek támogatása fennmaradt – fejtegette az elnök. Ugyanakkor, hogy a kompromisszumok terén egyes esetekben túl messzire mentek, példaként a természetbeni juttatásokat, a vagyonadóvá alakult ingatlanadót és a kereskedelmi szálláshelyek áfájának átsorolását említette. Az utóbbi „kőkemény lobbitevékenység eredménye” – mondta Felcsuti Péter.

A kríziskezelő alap az elnök szerint „szép példája a populizmusnak”, mert ebből az összegből semmit nem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. A kereskedelmi bankoknak megvannak a saját társadalmi felelősségvállalási programjaik – mondta azzal kapcsolatban, hogy tervez-e a bankszövetség az alappal kapcsolatban valamilyen ajánlást a tagjai számára.

Felcsuti úgy véli, hogy a válság következményeivel a bankoknak is meg kell küzdeniük, a hitelintézetek eszközeinek minősége romlik, a céltartalékképzési kötelezettség negyedévről-negyedévre emelkedik. A szektorban az idén a becslések szerint pozitív nulla eredmény várható, jelentős szóródásokkal. Nagy eredmény szerinte, hogy a bankszektorban nem merült fel rendszerszintű probléma. Az egyes kereskedelmi bankok is „jól állják a sarat”, együttműködve a tulajdonosokkal, akik tőkét emeltek, vagy a nyereség visszaforgatásával erősítették bankjukat. A tőkemegfelelés valószínűleg romlani fog, de a tulajdonosok képesek és elszántak is arra, hogy a bankok működőképességét biztosítsák – hangsúlyozta az elnök.

A fogyasztóvédelemről szólva úgy vélekedett: nem meglepő, hogy válság idején az ügyfelek érzékenysége megnő. Elismerte ugyanakkor, hogy ezen a téren a bankoknak is vannak még feladataik. Az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó jogszabályt Felcsuti Péter technikai értelemben rossz törvénynek tartja, arra számít, a politikai döntéshozók felismerik majd, hogy módosítani kell.

A referenciakamat lakossági hitelek körében való alkalmazhatóságáról szólva rámutatott: a hitelköltségben a kamat mellett egyéb költség típusú elemek is vannak, ezek némelyikére – mint például az áfa emelése – a bankoknak nincs ráhatásuk.

A szövetség elnöke kiemelte: a kockázati költségek – így az árak – mérséklését segíthetné a pozitív adóslista bevezetése. Ennek hiánya miatt – a biztosításokhoz hasonlóan - egy kockázatközösség van, a teljes portfolió kockázatát szétosztják valamennyi ügyfélre.

A nehéz helyzetbe került hiteladósok megsegítésére minden nagybank működtet olyan rendszert, amely különböző könnyítéseket nyújt az ügyfelek fizetőképességének fenntartása érdekében – mondta a bankszövetség elnöke. Felhívta a figyelmet: kölcsönös érdek, hogy az ügyfelek időben jelezzék a fizetési problémákat.