Előny a Nabuccónál, de a feltölthetőség fő probléma marad

A Vedomosztyi szerkesztőségi cikkében úgy vélte, hogy a Nabucco és a Déli Áramlat közötti mérkőzésben az előbbi jutott előnyhöz. A lap emlékeztetett arra, hogy május elején Moszkva még sikert ünnepelt: az európai uniós (EU-) energetikai csúcson Kazahsztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán nem írta alá a Nabucco megépítéséről szóló nyilatkozatot. Június végén a Gazprom orosz gázipari mamutvállalat pedig megállapodott Azerbajdzsánnal - a Nabucco potenciális szállítójával - kisebb mennyiségű azeri földgáz vásárlásáról, amit szintén az európai vezetéktervre mért jelképes csapásként értékeltek.

"Az erőviszonyok a továbbiakban is változhatnak, de a Gazprom céljai kevésbé tűnnek reálisnak, mint az EU céljai" - állapította meg a lap. Az újság szerint létezik politikai küzdelem a konkurens vezetékek körül: az EU gyengíteni igyekszik Oroszország és a Gazprom befolyását azzal, hogy diverzifikálja a szállításokat, az Egyesült Államok pedig ebben aktívan támogatja.

A Vedomosztyi egy másik cikkében Valerij Nyesztyerov szakértőt idézte, aki szerint a két vezeték egyikének a sikere azt jelenti, hogy a másikat (annak megvalósítását) elhalasztják, vagy csökken a jelentősége. És ha pár hónappal ezelőtt még vitathatatlannak tűnt a Déli Áramlat előnye, most meggyengült a helyzete - tette hozzá.

Egy másik elemző, Vlagyimir Milov úgy vélte, hogy a Nabucco (majdani) működtetői előre léptek a vezeték megtöltéséhez szükséges földgázforrások felkutatásában, de a vezeték feltölthetősége a Nabucco fő problémája marad.

© MTI

A Kommerszant beszámolójának címében kiemelte, hogy a Nabucco létrejötte elkerülhetetlen, alcímében pedig hozzátette: az Egyesült Államok és Európa úgy véli, hogy a Nabucco-megállapodás aláírása a Déli Áramlatról történő lemondásra ösztönzi majd Oroszországot.

A lap szerint a kormányközi megállapodás aláírásával véget értek az EU és Törökország közötti "hosszú és gyötrő" tárgyalások, ám a Déli Áramlat eddig a stádiumig nem jutott el: máig nem írta alá a megvalósításról szóló egyezményt a terv kulcsfontosságú résztvevője, Olaszország.

Az újság szerint most még inkább nyilvánvaló: a Nabucco jelentősen megelőzi a Déli Áramlatot, mert maga mögött tudhatja gyakorlatilag egész Európa szilárd politikai támogatását, a Déli Áramlat hasonlóan szilárd támogatással azonban nem dicsekedhet. A lap a Nabucco fontos előnyének nevezte azt is, hogy már van hozzá pénz. A Déli Áramlat a Nabuccónál drágább projekt - 19-24 milliárd euróba kerülhet a Nabucco 7,9 milliárd eurós költségével szemben -, s az európai bankok eddig nem ígértek forrást az orosz vezeték megépítéséhez - jegyezte meg.

A Kommerszant kitért arra is, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban intenzív tárgyalásokon próbálta lebeszélni Törökországot a Nabuccóban való részvételről és alternatív projekteket kínált számára, olyat mint a (Törökországig kiépült orosz) Kék Áramlat vezeték második ágának létrehozását. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azonban meglepetést okozott Oroszországnak azzal, hogy reményét fejezte ki: "egyszer orosz gázt is szállítanak majd Európába a Nabuccón". Szavait a lap úgy értelmezte, hogy Erdogan szerint Oroszország hamarosan lemond a Déli Áramlat megépítésének reményéről, s folytatódnak az ukrajnai gáztranzit körüli orosz nehézségek.

A Komszomolszkaja Pravda arról írt, hogy Moszkva ellen irányuló gázszövetséget kötöttek, s a Nabucco résztvevői nem rejtik véka alá: a projekt nem annyira gazdasági, mint politikai szempontból előnyös, arra hivatott ugyanis, hogy megfossza Moszkvát az Európába irányuló gázszállítások ellenőrzésétől.

A Rosszijszkaja Gazeta szerint a szakértők sokáig halva született tervnek tekintették a Nabuccót, most azonban változott a helyzet. A hivatalos lap idézte Rusztam Tankajev szakértőt, aki úgy vélte: azóta, hogy a Déli Áramlat áteresztő képességét az eredeti évi 30 milliárd köbméterről évi 60 milliárdra tervezték megnövelni, a Nabucco a Déli Áramlat közvetlen vetélytársává lépett elő. A két projekt egyikének pedig egyszerűen nincs hely: vagy a Nabuccót töltik meg gázzal, vagy a Déli Áramlatot - vélekedett.

A lap a Nabucco lehetséges földgázforrásait boncolgatva arra a következtetésre jutott, hogy az európai vezeték valószínűleg nem számíthat türkmén gáz átvételére, marad az azeri - amely csak harmada a Nabucco teljes kapacitásának -; emiatt sok szakértő kételkedik abban, hogy reális a Nabucco megvalósítása. A Nabuccóra mindazonáltal politikai okok miatt van szüksége Európának, s a vezeték kétségkívül megépülhet; ez esetben gondok adódhatnak a Déli Áramlat (gázzal történő) megtöltésével - tette hozzá.

A bukaresti lapok Emil Boc román miniszterelnököt idézik, aki elmondta: Románia azért döntött úgy, hogy részt vesz a Nabucco vállalkozásban, mert a Nabucco megvalósítható, hatékony és kevésbé költséges a régióban tervezett többi gázvezetékhez képest.

A Curierul National című újság szerint Boc nyilvánvalóan a Déli Áramlatra utalt. A lap megjegyzi, hogy a kormányközi megállapodás aláírásával a Nabucco "erőteljesen" startolt az oroszok által tervezett vezetékkel folytatott versenyben.

A Cotidianul című napilap szerint Európa "üres csőről" írt alá megállapodást. Az újság elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy Oroszország és Irán bevonása nélkül nincs semmilyen jövője a gázvezetéknek.

A lap szerint a Nabucco előnye a Déli Áramlattal szemben az, hogy szárazföldön épül, míg az oroszok által tervezett vezeték a Fekete-tenger alján halad majd körülbelül 900 kilométer hosszan. A lap ebből vezeti le a két vezeték megépítésének költségei közötti nagy különbséget, emlékeztetve arra, hogy a 7,9 milliárd euróra becsült Nabuccóhoz képest a Déli Áramlat finanszírozási szükségletét 10-19 milliárd euróra becsülik.

Az Evenimentul Zilei című napilap szerint a Nabucco számára "elkezdődött a visszaszámlálás". Ez az újság is megjegyzi, hogy a beruházás fő problémája a gázforrások megtalálása, amelyek megfelelő mennyiségű nyersanyaggal tudnák ellátni az évente 31 milliárd köbméter gáz szállítására tervezett vezetéket.

A Nabucco-megállapodás aláírása © MTI

A Financial Times Deutschland hangsúlyozta: a "megaprojekt" célja az, hogy az energiaellátásban nagyobb függetlenséget biztosítsanak Európa számára Oroszországtól. Tisztázatlan azonban, honnan is érkezzen majd a földgáz a Nabuccóba, írta a lap. Megemlítette, hogy az előző napi aláírás idején több ország is szállításokat ígért, így kiemelte, hogy Irak évi 15 milliárd köbméter földgáz szállítását helyezte kilátásba a tranzitállam Törökország számára. Az iraki kormány mindeddig elutasította, hogy földgáz-termelésének egy részét a Nabucco számára lekösse, tette hozzá a lap.

Az újság emlékeztetett arra is, hogy Azerbajdzsán ugyancsak állást foglalt a vezeték mellett, és Erdogan török miniszterelnök Iránt is a lehetséges szállítók között említette. "A Nabucco esetében sikertörténetről van szó, ami rácáfol a kételkedőkre", idézte a lap a török kormányfőt.

A vezetéktársaság egyik tulajdonosa, az RWE német energiacég képviselője áttörésről beszélt a Financial Times Deutschlandnak. "Kötelező jogi kereteket hoztunk létre", idézte a lap az RWE szóvivőjét. Az újság szerint ugyanakkor változatlanul sok a kételkedő hang, és mindenekelőtt a szállítókra vonatkozóan. Ennek kapcsán a lap idézte a svéd uniós elnökség energiapolitikai tanácsadóját arról, hogy "továbbra sem tisztázott, milyen forrásból érkezik majd a földgáz".

A Handelsblatt számára a fő kérdés az, hogy vajon a milliárdos vállalkozás gazdaságilag keresztülvihető-e? Ennek kapcsán utalt arra, hogy szállítási szerződések egyelőre nincsenek, és a Kreml ott igyekszik akadályozni a Nabuccót, ahol tudja.

A lap szerint a potenciális szállításokkal kapcsolatban egyelőre csak szándéknyilatkozatok vannak, és a a törökországi tranzit díjában is meg kell még állapodni. "Brüsszelben ezért változatlanul erősek a kételyek az egész projekt megvalósíthatóságát illetően", állította a Handelsblatt, idézve egy neve elhallgatását kérő magas rangú diplomatát, aki szerint a vezeték terve még egyáltalán nem érkezett "végleges szakaszba". Az idézett diplomata ennek kapcsán arra utalt, hogy a tranzit fejében Törökország több feltételt is támaszt az EU-val szemben.

A lap ugyanakkor több európai bizottsági szakértőt idézett azzal kapcsolatosan is, hogy az iráni földgáz nélkül a terv aligha megvalósítható. Különböző nyugati konszernek képviselői ebből a célból már puhatolódzó tárgyalásokat kezdtek Teheránban, értesült a Handelsblatt, külön hangsúlyozva, hogy a Nabuccóval szembeni orosz "ellenszelet" a Déli Áramlat terve jelenti.