Maria Smid, a bécsi Kienbaum Management Consultants vezető tanácsadója szerdán, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum bérezési tanulmányát ismertetve elmondta: a jobb kilátásokkal összhangban a vállalatok 40 százaléka számít jövőre magasabb, és csupán 5 százalékuk tovább csökkenő munkaerő-keresletre a tanulmány szerint, amely itteni német érdekeltségű cégek több mint 14 ezer munkavállalójának adatait értékeli ki.

A vezető tanácsadó szerint "a legrosszabbon már túl vannak a vállalatok, a súlyosabb beavatkozásokat már végrehajtották, 10 százalékuk vizsgálja még, hogy szükség van-e további elbocsátásokra". A cégek a válság hatására igyekeztek költségeiket lefaragni, a válaszadók mintegy 40 százaléka vált meg dolgozóktól a gazdasági válság miatt, közel harmaduk pedig bérkieséssel járó rövidített munkarendet vezetett be. A fizetett szabadság elrendelésével a vállalatok 50 százaléka élt már, és további 7 százalék tervezi - mondta.

A foglalkoztatás megőrzésére szolgáló állami támogatások igénybevételénél ugyanakkor visszafogottak voltak a vállalatok - 15 százalék élt ezzel a lehetőséggel, 60 százalék pedig egyáltalán nem tervezi -, ami arra utal, hogy a rendelkezésre álló eszközök vélhetően nem optimálisak a vállalati igények és kötelezettségvállalási lehetőségek szempontjából - mutatott rá Maria Smid.

A munkaerő kínálati oldalán jelentős elmozdulást okozott a recesszió: a vállalatok 30 százaléka, a tavalyi arány kétszerese minősítette "jónak" a képzett munkaerő kínálatát, és a tavalyi 67 százalék után 54 százalék értékelte "kielégítőnek" a helyzetet. A jól képzett munkaerő iránt megmaradt a kereslet, az elvárt bérek nem változtak. A fluktuáció mérséklődött, amiben szerepet játszhat, hogy a munkavállalók jobban értékelik a meglévő munkahely biztonságát.

A magyarországi német cégek a jövő évben "konzervatív", átlagosan 3,9 százalékos béremelést terveznek, ami megfelel az OÉT ajánlásának. Ez a jövőre várt 4 százalékos inflációt figyelembe véve nagyjából változatlan reáljövedelmet jelent, egyes jövedelemcsoportoknál pedig a reáljövedelem az adókönnyítések miatt kisebb mértékben még emelkedhet is. A tényleges béremelés Maria Smid szerint a tervezettnél valószínűleg kicsivel magasabb lesz.

A válaszadó cégek 2009-ben még 6,2 százalékkal emelték a kifizetett jövedelmeket, ami valamelyest magasabb az országos átlagnál (augusztusban a versenyszférában fizetett bruttó bérek 5,1 százalékkal haladták meg a tavalyit).

A vezető tanácsadó kiemelte: a válaszadóknál a mozgó bérelemek összege az idén jelentősen, átlagosan mintegy 50 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest, ami mutatja, hogy a recesszióhoz igazodva alacsonyabb bónuszokat fizettek ki. A mozgó bérelemek aránya is csökkent a teljes jövedelmen belül.

Az átlagon felüli nyereségességű vállalatok ügyvezetésének éves jövedelme mintegy 25 százalékkal haladja meg az ágazati átlagtól elmaradókét. Az egyetemi végzettségű szakemberek kétszer annyit keresnek, mint alacsonyabb képesítésű kollégáik a DUIHK és a Kienbaum adataiból.

A magyar, szlovák és cseh bérezési adatokat összehasonlítva Magyarországon a legalacsonyabb az átlagos éves jövedelem, kivéve az ügyvezető kategóriát (79 668 euró), amelyben Szlovákiában 78 410 euró, Csehországban 100 242 euró az átlag.

A vezető beosztású dolgozók átlagos éves jövedelme Magyarországon 36 008 euró, Szlovákiában 36 388 euró, Csehországban 48 373 euró. A magasabb szakirányú végzettségű dolgozóké 15 508, 16 431, illetve 18 746 euró, a szakmunkásoké 8368 euró, Szlovákiában 11 412, Csehországban 11 359 euró.

Maria Smid elmondta: Szlovákiában korábban alacsonyabb jövedelmek voltak, mint Magyarországon, az euró tavalyi bevezetése után azonban csak az árfolyamváltozás miatt 15 százalékkal csökkent a különbség.