szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Jóváhagyta egy szövetségi bíró csütörtökön Washingtonban a peren kívüli egyezséget annak a keresetnek az ügyében, amely szerint a Daimler külföldi kormánytisztviselőket vesztegetett meg, hogy a német autógyár termékeit vásárolják meg. A periratból a múlt héten kiderült, hogy a Daimler több mint 300 ezer euró összeget is kifizethetett kenőpénzként magyar kormánytisztviselőknek 2005-ben a Volánbusz egy buszvásárlási ügylete kapcsán.

Az amerikai igazságügy-minisztérium múlt héten benyújtott perirata szerint a luxusjárműveket gyártó vállalat az amerikai korrupcióellenes előírásokat megszegve kenőpénzt és ajándékokat adott tisztviselőknek különböző szerződések elnyerése érdekében. Az egyezség szerint a Daimler 185 millió dollárt fizet az amerikai igazságügy-minisztériumnak és a tőzsdefelügyeletnek, továbbá német és orosz leányvállalata bűnösnek vallja magát az amerikai törvények két rendbeli megsértésében. A Daimlernek - hogy elkerülje a bűnvádi eljárást és az ellene folytatott vizsgálatokat lezárják - ezenkívül alá kell vetnie magát egy független felügyelő ellenőrzésének. 

A The New York Times szerint az ügy azt mutatja, hogy Washington egyre keményebben fellép az amerikai korrupcióellenes törvények megsértőivel szemben. A Daimler-botrány az egyik legszerteágazóbb azon vesztegetési ügyek között, amelyekben az amerikai kormány külföldi vállalatok ellen fellépett. Az amerikai igazságügy-minisztérium keresete szerint a Daimler legalább 22 országban fizetett le kormánytisztviselőket, akiknek egy évtizeden keresztül több tízmillió dollár kenőpénzt juttattak. Az 1998 és 2008 közötti megvesztegetésekkel a Daimler állítólag több százmillió dollár értékű szerződéshez jutott.

A periratból a múlt héten kiderült, hogy a Daimler több mint 300 ezer euró összeget is kifizethetett kenőpénzként magyar kormánytisztviselőknek 2005-ben a Volánbusz egy buszvásárlási ügylete kapcsán. A dokumentum együtt kezelte az ügyben az osztrák és a magyar szálat. A kereset szerint a Mercedes-Benz autóbuszokat forgalmazó EvoBus Hungaria Kft. 2005. május 23-án vagy környékén megegyezett arról, hogy 32 buszt ad el az állami tulajdonú Volánbusz vállalatnak. Az EvoBus Hungária az EvoBus Austria vállalattól vásárolt autóbuszokat. A tranzakcióval kapcsolatban az EvoBus Austria vállalat jóváhagyta 333370 euró "jutalék" kifizetését az amerikai USCON cégnek azzal a megállapodással, hogy az összeg egy részét vagy egészét magyar kormánytisztviselőknek továbbítják.

A Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója a kereset után vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogyan történt a 2005-ös Volánbusz-beszerzés. A Volánbusz azt közölte, hogy az EvoBus ügyletével kapcsolatban nem rendelkezik információval. Az EvoBus Hungaria Kft. pedig annyit közölt: a buszeladási ügyletről a Daimler április 1-jei amerikai bírósági meghallgatásáig nem ad információt, utána viszont részletesen tájékoztatja a közvéleményt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Daimler-botrány: már Horvátországban is vizsgálódnak

Horvátországban is vizsgálatot indítanak a Daimler német autógyárral kapcsolatos vesztegetési ügyben, mert a The Wall Street Journal című amerikai napilap és több külföldi hírügynökség jelentése szerint az érintett, legalább 22 ország között Horvátország is szerepel.

MTI Gazdaság

Daimler-botrány: a Renault vezetése rendkívüli tanácskozást tart

Rendkívüli tanácskozást tart április 6-án a Renault francia autógyár vezetése amiatt, hogy közel jutottak ugyan egy megállapodáshoz a Daimlerral a kölcsönös tulajdonszerzésről, a német autógyár azonban a minap vesztegetés erős gyanújába keveredett - jelentette pénteken a Le Figaro című francia napilap.

hvg.hu Gazdaság

Üzleti korrupció: a Strabagtól a Daimlerig

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába. A felidézett ügyekből kiderül: a vállalatvezetők belebukhatnak ugyan, és a cégek gyakran vaskos büntetéseket kénytelenek fizetni, ám az sohasem derül ki, hogy kinek a zsebében landoltak a csúszópénzek.