Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A meg nem térült villamosenergetikai beruházásoknál a magyar kormány által felvázolt kompenzációs szabályok jóváhagyása mellett döntött az Európai Bizottság kedden. Eszerint kártérítést kapnak a magyarországi villamosenergia-termelők a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért.
A brüsszeli döntés értelmében a kompenzáció nem lépi túl azt a szintet, amelyet a beruházási költségek közül az eszközök ésszerű kulcsal számított amortizációja jelöl ki..
„A támogatási program kárpótlást nyújt a magyarországi villamosenergia-termelők számára hosszú távú megállapodásaik megszűnéséért a liberalizációt követően, s enne az ipari- és a végfogyasztók is hasznát látják” – mondta Joaquín Almunia, versenyjogi biztos a döntésre reagálva.
A magyarországi támogatási program célja, hogy kompenzáljon három villamosenergia-termelőt a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM-ek) megszűnése mkiatt felmerült, meg nem térülő úgynevezett átállási költségeikért.
Az érintett energiatermelők a Budapesti Erőmű Zrt., az EDF leányvállalata, a Dunamenti Erőmű Zrt., a GDF Suez leányvállalata és a Pannon Hőerőmű Zrt., a Dalkia leányvállalata.
A keddi döntés értelmében a kompenzációt egy 2008. június 4-i bizottsági határozat érelmében az erőművek által visszafizetendő támogatási összegekből vonják majd le. A két évvel ezelőtti határozat kimondta, hogy a HTM-ek az EU belső piacával összeegyeztethetetlen, ezért meg kell szüntetni azokat. Emellett előírta a hazánk uniós csatlakozása óta már kifizetett támogatások visszafizettetését. E határozatot követően Magyarország a HTM-ek megszüntetéséről rendelkező törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi az erőműveknél ezzel összefüggésben felmerült veszteségek kompenzálását.
A HTM-ek rendszerét Magyarország a kilencvenes évek közepén eredetileg azért hívta életre, hogy ezzel ösztönözze magyarországi befektetésre a villamosenergia-vállalatokat. E rendszerben bizonyos magyar erőművek az állami tulajdonú inkumbens villamosenergia-vállalatnak, az MVM-nek értékesítették a megtermelt villamos energiát. A szerződéses feltételek megóvták az erőműveket a versenytől, mivel nyereségességük garantált volt és nem voltak kitéve a versnnyell együtt járó kereskedelmi kockázatnak.
A hvg.hu megkeresésére Perger András, az Energia Klub szakértője elmondta: a HTM-eknek az Európai Bizottság által kikényszerített megszüntetése egyértelmű jelzése volt annak, hogy a magyar állam - és egyben az Magyar Villamos Művek tulajdonosa - nem vette komolyan az uniós jogszabályi környezetet, és ragaszkodott az erőművek privatizációs feltételeinek életben tartásához. Perger szerint a keddi döntéssel az Unió "engedményt adott" a három erőmű többletbevételének visszafizetésére.
