Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A csúcsértekezleten emellett számos más témával is foglalkoznak, köztük Izland EU-csatlakozásával, Észtország euróövezeti taggá válásával, az Irán elleni szankciók kiterjesztésével, a káros éghajlatváltozás elleni harc folytatásával, az ambiciózus millenniumi nemzetközi fejlesztési célok megvalósításával.
Az egésznapos találkozón – amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli – a fő cél továbbra is a gazdasági válság negatív következményeinek elhárítása, illetve annak az intézkedéssorozatnak a kidolgozása, amely a jövőben elkerülhetővé teszi a hasonló súlyosságú válságokat. Az értekezlet előtt több résztvevő nyilatkozott úgy, hogy a helyzet ezen a területen továbbra is sürgető.
A válság elleni intézkedések között szerepel a pénzügyi szektor szabályozásának szigorítása, a gazdaságpolitikai együttműködés szorosabbá tétele (gazdasági kormányzás) olyan újításokkal, mint a tagországok költségvetésének előzetes vizsgálata és az államháztartási fegyelmet be nem tartók szigorúbb szankcionálása. Az euróövezeten kívüli országok e témáknál fontosnak tartják, hogy a döntések ne csak a 16 országból álló eurózóna kormányai között szülessenek, hanem mind a 27 tagállam kapjon megfelelő beleszólási lehetőséget.
A találkozó előre kiszivárogtatott szövegtervezete szerint megállapodás várható arról, hogy az unióban a pénzintézeteket újfajta adóval sújtják annak érdekében, hogy azok is vegyék ki részüket a válságok költségeinek fedezéséből. Támogatja az EU-tagállamok többsége a pénzügyi tranzakciók megadóztatását is, de uniós szinten erről most nem várható megegyezés.
Utal a tervezet arra is, hogy a jövőben a tagországok teljesítményét mérő eredménytáblát készítenek a gazdasági versenyképesség és pénzügyi egyensúly területén.
Jóváhagyják az állam- és kormányfők a következő tíz év foglalkoztatási és növekedési stratégiáját, annak konkretizált fő célkitűzéseit, így a szegények számának jelentős (uniós szinten 20 millió fős) csökkentését. Ezt követően a tagországokban lezárulhat a stratégiához kapcsolódó nemzeti programok elkészítése, szintén konkrét célokkal.
Gyakorlatilag eldőlt, hogy tizenhetedik államként Észtország a jövő év elejétől csatlakozhat az euróövezethez, de hivatalosan a csúcstalálkozón adnak ehhez zöld jelzést.
A legfrissebb információk szerint Izland számára is kedvező döntés születhet az értekezleten az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A szigetországnak szintén a gazdasági válság tanulságai miatt lett sürgős a csatlakozás, hiszen világossá vált, hogy uniós tagként a negatív következmények kevésbé lettek volna súlyosak. Pénzügyi nézeteltérések miatt Hollandia és Nagy-Britannia eddig hátráltatta a tárgyalások elindítását, de ezt az álláspontjukat most várhatóan megváltoztatják.
Ami Iránt illeti, az EU saját szankciókon is gondolkodik az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhatározott büntetőintézkedések mellett, hogy nyomatékosítsa követeléseit az atomprogram békés céljainak igazolására és fenntartására. Az unió mindeddig azt is hangoztatta, hogy párhuzamosan nyitva tartja a lehetőséget Teherán számára további tárgyalásokra.
A további témák között – a szeptemberi New York-i nemzetközi csúcstalálkozóra készülve – közös álláspontot próbálnak kialakítani a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban. E célkitűzések alapján az ezredfordulóhoz képest világszinten a felére csökkentenék a szegénységet és az éhínséget, általánossá tennék az elemi szintű oktatást és az egészségügyi ellátást.
A találkozót az utóbbi idők gyakorlatától eltérő menetrend alapján, egy nap alatt rendezik. A megbeszélés a tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy irányításával zajlik majd. Ez a csúcseseménye ugyanakkor a Magyarországgal és Belgiummal csoportos elnökséget alkotó Spanyolország félévének is – Madrid a jövő hónap elejétől Belgiumnak adja át a stafétabotot.
