szerző:
MTI

A következő tízéves uniós gazdasági stratégia jóváhagyását, a válság elleni fellépés folytatását, illetve a gazdaságpolitikai együttműködés megerősítését célzó intézkedések előkészítését tűzte napirendre egyebek között az európai uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsa, amely csütörtökön tartja hagyományos félévzáró ülését Brüsszelben.

A csúcsértekezleten emellett számos más témával is foglalkoznak, köztük Izland EU-csatlakozásával, Észtország euróövezeti taggá válásával, az Irán elleni szankciók kiterjesztésével, a káros éghajlatváltozás elleni harc folytatásával, az ambiciózus millenniumi nemzetközi fejlesztési célok megvalósításával.

Az egésznapos találkozón – amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli – a fő cél továbbra is a gazdasági válság negatív következményeinek elhárítása, illetve annak az intézkedéssorozatnak a kidolgozása, amely a jövőben elkerülhetővé teszi a hasonló súlyosságú válságokat. Az értekezlet előtt több résztvevő nyilatkozott úgy, hogy a helyzet ezen a területen továbbra is sürgető.

A válság elleni intézkedések között szerepel a pénzügyi szektor szabályozásának szigorítása, a gazdaságpolitikai együttműködés szorosabbá tétele (gazdasági kormányzás) olyan újításokkal, mint a tagországok költségvetésének előzetes vizsgálata és az államháztartási fegyelmet be nem tartók szigorúbb szankcionálása. Az euróövezeten kívüli országok e témáknál fontosnak tartják, hogy a döntések ne csak a 16 országból álló eurózóna kormányai között szülessenek, hanem mind a 27 tagállam kapjon megfelelő beleszólási lehetőséget.

A találkozó előre kiszivárogtatott szövegtervezete szerint megállapodás várható arról, hogy az unióban a pénzintézeteket újfajta adóval sújtják annak érdekében, hogy azok is vegyék ki részüket a válságok költségeinek fedezéséből. Támogatja az EU-tagállamok többsége a pénzügyi tranzakciók megadóztatását is, de uniós szinten erről most nem várható megegyezés.

Utal a tervezet arra is, hogy a jövőben a tagországok teljesítményét mérő eredménytáblát készítenek a gazdasági versenyképesség és pénzügyi egyensúly területén.

Jóváhagyják az állam- és kormányfők a következő tíz év foglalkoztatási és növekedési stratégiáját, annak konkretizált fő célkitűzéseit, így a szegények számának jelentős (uniós szinten 20 millió fős) csökkentését. Ezt követően a tagországokban lezárulhat a stratégiához kapcsolódó nemzeti programok elkészítése, szintén konkrét célokkal.

Gyakorlatilag eldőlt, hogy tizenhetedik államként Észtország a jövő év elejétől csatlakozhat az euróövezethez, de hivatalosan a csúcstalálkozón adnak ehhez zöld jelzést.

A legfrissebb információk szerint Izland számára is kedvező döntés születhet az értekezleten az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A szigetországnak szintén a gazdasági válság tanulságai miatt lett sürgős a csatlakozás, hiszen világossá vált, hogy uniós tagként a negatív következmények kevésbé lettek volna súlyosak. Pénzügyi nézeteltérések miatt Hollandia és Nagy-Britannia eddig hátráltatta a tárgyalások elindítását, de ezt az álláspontjukat most várhatóan megváltoztatják.

Ami Iránt illeti, az EU saját szankciókon is gondolkodik az ENSZ Biztonsági Tanácsában elhatározott büntetőintézkedések mellett, hogy nyomatékosítsa követeléseit az atomprogram békés céljainak igazolására és fenntartására. Az unió mindeddig azt is hangoztatta, hogy párhuzamosan nyitva tartja a lehetőséget Teherán számára további tárgyalásokra.

A további témák között – a szeptemberi New York-i nemzetközi csúcstalálkozóra készülve – közös álláspontot próbálnak kialakítani a millenniumi fejlesztési célokkal kapcsolatban. E célkitűzések alapján az ezredfordulóhoz képest világszinten a felére csökkentenék a szegénységet és az éhínséget, általánossá tennék az elemi szintű oktatást és az egészségügyi ellátást.

A találkozót az utóbbi idők gyakorlatától eltérő menetrend alapján, egy nap alatt rendezik. A megbeszélés a tanács állandó elnöke, Herman Van Rompuy irányításával zajlik majd. Ez a csúcseseménye ugyanakkor a Magyarországgal és Belgiummal csoportos elnökséget alkotó Spanyolország félévének is – Madrid a jövő hónap elejétől Belgiumnak adja át a stafétabotot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
ecoline.hu Gazdaság

Pénzügyi reform: így védekezne a válság ellen az EU

Az elmúlt hetekben, hónapokban egyértelműen a pénzügyi rendszer reformja a legfontosabb kérdés Brüsszelben, az Európai Unió összes döntéshozó szerve erre fordítja kapacitásai jelentős részét. Az Európai Bizottság által megálmodott, s az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága által jelentősen átdolgozott, új felügyeleti rendszer így nézne ki.

hvg.hu/MTI Gazdaság

Bankadó van másutt is, de jó lesz ez nekünk?

Orbán Viktor bejelentései közül a legjelentősebbnek a bankok nyakába akasztott 200 milliárdos különadó látszik. Egyre több az olyan vélemény, amely kétségbe vonja egy ekkora profitlecsapolás hasznát és megvalósíthatóságát. Pedig a bankok másutt is kénytelenek extra terheket felvállalni. Kétségek sem csak nálunk vannak.

Németh Sándor: Lehet, 2 év múlva egy olyan fordulat fog történni, mint 2010-ben, csak fordítva

Németh Sándor: Lehet, 2 év múlva egy olyan fordulat fog történni, mint 2010-ben, csak fordítva

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

Átveszi a mandátumát a mohácsi polgármester

A Lungo Drom-ellenes koalíció zárhatja le a Farkas Flórián-féle korszakot a roma önkormányzatiságban

A Lungo Drom-ellenes koalíció zárhatja le a Farkas Flórián-féle korszakot a roma önkormányzatiságban

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Donald Tusk: órákon belül kiderülhet, mikor lesz Brexit

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Trump szankciókkal fenyegetett, ha nem lesz sikeres az amerikai alelnök ankarai tárgyalása

Trump szankciókkal fenyegetett, ha nem lesz sikeres az amerikai alelnök ankarai tárgyalása