Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A lingeni nukleáris erőművet fölkereső Angela Merkel szerint a reaktorblokkok üzemidejének meghosszabbítása fejében további anyagi "hozzájárulást" vár el a kormány a négy konszerntől (EON, RWE, EnBW, Vattenfall). Ezt a pénzt a megújuló energiaforrások bővítésére és hatékonyabb kiaknázására kívánja fordítani a berlini koalíció.
Az így befolyó összeg, amelynek nagyságáról a kormányfő nem nyilatkozott, annak a tervnek a kereteibe illeszkedik, amelynek részeként Berlin áldását adná az országban működő atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására. Utóbbit Merkel "szükségesnek és kiszámíthatónak" nevezte, ám konkrét időtartamot nem nevezett meg.
A kancellár kíséretében lévő Jürgen Grossmann, az RWE elnöke nem kommentálta Merkel szavait. Mindössze annyit mondott: a következő hetekben "igen intenzív" tárgyalások várhatók az üzemeltető cégek és a kormány között, ha majd a kancellár javaslata "részletekbe menően" a rendelkezésükre áll. A konszernek már eddig is kifogásolták, hogy - a júniusban meghirdetett takarékossági csomaghoz elvárt hozzájárulásként - a kormány évi 2,3 milliárd euróval sarcolja meg őket fűtőelem-adó formájában. Állításuk szerint a fenti összeg elvinné a továbbüzemeltetett atomerőművekből származó nyereségüknek több mint a felét.
A lingeni atomerőmű előtt kétszáz Greenpeace-aktivista tüntetett a nukleáris energia hasznosítása és az ilyen erőművek üzemidejének meghosszabbítása ellen.
