A vagyonosodási vizsgálatok azelőtt sem voltak ismeretlenek, mielőtt Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök megrendelt a hatóságtól éves szinten tízezret, csak korábban évente mindössze néhány százat végeztek, vélhetően erre a szintre tér majd vissza a hivatal a jövőben. 

A lap emlékeztet arra, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat számos kritika érte. Az ellenőrzések során ugyanis - mivel a megrendelt esetszámot tartani kellett - olyan magánszemélyeket is vizsgálat alá vontak, akik semmilyen csalást nem követtek el. Emellett az adóhatóság technikái sem voltak népszerűek, Ezzel együtt az ellenőrzések javították az adómorált. Míg 2005-2008-ban az átlagjövedelem 1,59 millió forintról 1,88 millió forintra nőtt - 1,9 milliós csúccsal 2007-ben -, azok körében, akik átestek a vizsgálaton, az átlagjövedelem 2,6 millió forintról - 3,88 milliós 2007-es csúccsal - 3,3 millió forintra emelkedett - írta a Napi Gazdaság. Az idén kifejezetten szja-t érintően 1504 ellenőrzés zárult le, ezek 80 százaléka végződött megállapítással. Összesen 15,1 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok, a befejezett ellenőrzések 30 százaléka, a feltárt adókülönbözetnek pedig fele a közép-magyarországi régióhoz kapcsolódik.

Az APEH által közölt adatok szerint 2007-ben több mint 11 ezer vizsgálatból 7 531 zárult megállapítással, melyben az összes nettó adókülönbözet 42,7 milliárd forint volt, ami egy főre vetítve 5,6 milliárdot jelentett. Tavaly már ennél alacsonyabb számokat közölt az adóhatóság: valamivel több mint 3000 vizsgálatból 2 097 zárult megállapítással, de ekkor már csak 19 milliárd volt  a nettó adókülönbözet, viszont az egy főre jutó összeg jüvel magasabb volt a két évvel korábbinál, nevezetesen 8,8 milliárd. Idén utóbbi adat már 12,5 milliárd forint.

Vagyonosodási vizsgákatok mérlege, anomáliái - eddig

A vagyonosdási viszgálatokat azonban számos kritika is érte, bár a minisztérium és az APEH is védte az alkalmazott módszertant. A HVG már 2008 októberében a Bukszavizit című cikkben azt feszegette, hogy az adóhatóság revizorai más logika szerint gondolkoznak, más nyelven beszélnek, mint az emberek, akiket viszgálnak, illetve az adószakértők, akik értelmezik az ügyeket. Az APEH munkatársai szerint ugyanis a saját bankszámlára befizetett pénz lehet bevétel, de ha úgy gondolják, kiadás is. Attól függ, hogy honnan nézik - írta a lap. A módszertan miatt Szabó Máté ombudsman is az Alkotmánybírósághoz fordult, a szabályozás felülvizsgálatának érdekében. A HVG Online adózással foglalkozó szakportálja, az Adózóna vagyonosodási ügyekben jártas szakértője, Angyal József ekkor azonban úgy fogalmazott: nem a jogszabályokkal, hanem azok értelmezésével van baj. Az okleveles adószakértő példákat is hozott a sajátos értelmezésekre. 

„Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték…” [Szja tv. 4.§ (2) bekezdés. Vagyonosodási vizsgálatoknál az adóhatóság a törvényszövegéből kihagyja a „mástól” szót. Így jut arra a téves következtetésre, hogy a saját bankszámláról felvett pénz bevétel. A „bármely formában” szövegrészt pedig a készpénzzel azonosítja, így például a bankszámlára utalt munkabért nem tekinti bevételnek - állt a 2009 decemberében megjelent cikkben. Néhány héttel ezelőtt pedig arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a tisztázatlan eredetű jövedelmek kiszűrését nem segíti az APEH vagyonosodási vizsgálatoknál alkalmazott módszere. Az adóhatóság közismert módszere ugyanis a saját bankszámlára befizetett összeget tekinti kiadásnak, míg a saját bankszámláról felvett összeget „igazi” bevételnek. Az adóhatóság magyarázata szerint ugyanis az előbbi csökkenti, az utóbbi növeli a rendelkezésre álló készpénzt.
"Tisztázatlan eredetű pénz (akár külföldről is) átutalása a készpénzegyenlegre nincsen kihatással, ezért az adóhatóság ezeket a tisztázatlan eredetű pénzeket nem szerepelteti a pénzforgalmi mérlegben.  Ha a magánszemély ezeket a tisztázatlan eredetű pénzeket felveszi a bankszámlájáról, akkor ezek növelik a készpénz egyenlegét, tehát az APEH módszer legális bevételnek fogadja el"- figyelmeztett Angyal József.

Számos olyan történet is napvilágot látott, amely a bírói gyakarlatot, a szakértők szereplését és a vizsgálat alá vont személyek történetét vizsgálta. Az Adózóna Egy család vagyonosodási kálváriája és a bírói gyakorlat címmel közölt cikket nemrég. A kisvállalkozó feleségevel 2006-ban, a kampányszerűen meghirdetett vagyonosodási vizsgálatok során az APEH látókörébe került, amiért hat évvel ezelőtt ingatlant vásároltak. A család tagjait egyenként vonták ellenőrzés alá: 25 millió forintos megállapításból hármat megítélt a bíróság. (A történet előzményei a HVG Bukszavizit című, fentebb idézett cikkében olvashatóak.) A vitatott módszer évekig tartó pereskedést eredményezett. Az egyik bírói ítélettel kapcsolatban Angyal Jószef azt írja: "Mivel a becslési módszerrel a törvényeknek megfelelő valós adóalapot kell meghatározni, ezért a szakértő megítélése szerint, ha az adóhatóság a törvényben rögzített módszerrel ellentétes módszert alkalmaz, akkor azt pontos (más) jogszabályi hivatkozással kellene alátámasztania.A bíró ugyanakkor erről úgy vélekedik:„A készpénz-egyenleg módszer törvényességét azzal az állítással a felperes sikeresen nem cáfolhatta, hogy az adótörvények nem szabályozzák a készpénzforgalmi egyenleget, mivel az adóhatóság nem volt kötve a törvényben meghatározott módszer alkalmazásához.”