A legutolsó saját becslésük szerint az állami tulajdonban lévő két jelzáloghitel intézet, a Fannie Mae és a Freddie Mac 2013 végéig az amerikai adófizetőknek úgy 363 milliárd dollárjába (jelenlegi átváltással számítva durván 72 ezer milliárd forintjába) fog kerülni, ami összehasonlításképpen bőven több, mint a magyar költségvetés öt évnyi teljes kiadása. Az összeg végül is kevesebb, mint amire a legrosszabb forgatókönyveket felvázoló közgazdászok számítanak, de több a Fehér Ház előrejelzésénél.

A Financial Times beszámolója szerint azóta, hogy 2008-ban a két jelzálogbankot kihúzták a slamasztikából, 148 milliárd dollár vándorolt hozzájuk az Egyesült Államok kincstárából, hogy a víz felszíne felett tartsa őket, s leírhassák az ingatlanpiac összeomlásakor rekordsebességgel felgyülemlő rossz hiteleiket.

Csökkentett áron kínált lakóház a kaliforniai Palo Altoban. Nehéz gyógyulás

AP

Augusztusban a Kongresszus költségvetési irodája 390 milliárd dollárra, a Fehér Ház menedzsment- és költségvetési irodája 160 milliárd dollárra becsülte az összeget, amelyet a bankpárosnak kell juttatni 2019 végéig, ha folytatódik a gazdasági fellendülés. A Szövetségi Ingatlanfinanszírozási Ügynökség, amely e pénzintézeteket felügyeli tegnap arról számolt be, hogy a veszteségük 363 milliárd dollár lehet. Ha az ingatlanpiaci árak új erőre kapnak, a kamatok alacsonyak maradnak, a munkanélküliség esik, úgy a Fannie és Freddie megelégszik majd összesen 221 milliárd segéllyel. A legtöbb elemzés szerint – írja a Financial Times – azonban ez a forgatókönyv túl rózsás, mert az USA gazdasági felépülése megállt és az ingatlanpiac továbbra is stagnál, és nem is valószínű, hogy a közeljövőben kilőne.

Ráadásul annak érdekében, hogy fedezni tudják a rossz hitelek miatti veszteségeket, a Kincstár az adófizetők által megvásárolható értékpapírokat bocsátott ki, amelyekre osztalékot kell fizetni. Ha ezeket az osztalékokat nem számítjuk, akkor a Freddie Mac és a Fannie Mae működö képességének megőrzéséhez legkevesebb 142 milliárd, de maximum 259 milliárd dollárra lesz szükség. Jeffrey Goldstein, a belső pénzügyek államtitkárságának szakértője szerint a jelenlegi kilátások szerint (ha az említett osztalékokkal nem számolnak) a két jelzálogintézet esetében a legrosszabb dolgok 90 százaléka már túljutottak – írja a Financial Times.

A piaci körülményeket jól jellemzi, hogy a Moody’s által felállított piaci forgatókönyvek szerint a legjobb esetben a piaci ár a 2006-os csúcshoz képest 2011-re 34 százalékkal, a legrosszabb esetben 45 százalékkal fognak esni.

Mivel jelenleg még érvényes az ingatlan-árverésekre vonatkozó moratórium, a költségek tovább növekedhetnek. Az adminisztratív kiadások emelkedni, az üres és leromló ingatlanok értéke pedig esni fog. A piaci veszteség mérete még kisebb, mint az a 416 milliárd dolláros mínusz, amit a bank- és brókerágazat 2008-ra elismert, de a Morgan Stanley elemzői szerint a potenciális jelzálogból származó veszteség 87 és 164 milliárd dollár közé eshet.

A gazdaság egésze számára az okozza a gondot, hogy az árverési moratórium letöri az ingatlanárakat az üresen álló lakóépületek esetében, ami végül keresleti rohamot eredményezhet. A dühös ingatlanhitelezők lerövidítenék a futamidőket. Az államnak hosszabb ideig kell várnia a bajba jutott ingatlanokra kivetett adók beérkezésére, ami erősíti a költségvetési nyomást. Optimális esetben nem tart tovább három-négy évnél, amíg a hátramaradó árveréseket lefolytatják, s a piaci kereslet felszívja a túlkínálatot. A Financial Times szerint azonban nehéz gyógyulás várható.