Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint jelentősen csökkenhet a következő években az állam kamatkiadása, illetve az államadósság. Látványosan mérséklődhet az állam finanszírozási igénye, csökkenhet az állampapírok hozama és mindez a forintnak is támaszt nyújthat, ami az ország felminősítési kilátásait is javítja, ha a kormány jól kezeli a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket, de hangsúlyozta, hogy a részletek még nem ismertek.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője óvatosabban fogalmazott. Úgy vélte, hogy bár csökkenhet 50-100 milliárddal az éves kamatfizetés és csökkenhet a kötvénykibocsátás is, ám a részletek ismeretének nélkül még nem biztos, hogyan alakul a magán-nyugdíjpénztári vagyon sorsa, és ez milyen hatással jár.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szombaton ismertette a 2011-es költségvetés főbb irányait és elmondta, hogy a nyugdíjkassza jövő évi, közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkezik majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyonából 540 milliárd forint és az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt, összesen évi 360 milliárd.

Suppan Gergely elmondta: a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozódott vagyonból mintegy 1 300 milliárd forintnyi van állampapírban. Ennyit tud bevonni azonnal az állam, ami 5 százalékponttal csökkentheti az államadósságot. A teljes, 2 800 milliárdos vagyon bevonásával pedig akár 10 százalékponttal is csökkenhetne az államadósság, így Suppan Gergely szerint 2015-re 60 százalék alá is mérséklődhet a GDP arányos ráta. Ezzel pedig az állam 100 milliárdokat spórolhat a kamatkiadásokon. Suppan Gergely szerint a jövő évi 1055 milliárd forintra tervezett kamatkiadás is lényegesen alacsonyabb lehet.

A magánnyugdíjpénztárak kereslete ugyan kiesik az állampapírpiacról, ám az elemző szerint a hozamok ennek ellenére csökkenhetnek. Az állam finanszírozási igénye, így az állampapír kínálat radikálisan szűkül, a kínálat sokkal nagyobb mértékben eshet vissza, mint a kereslet, ami a hozamokat lejjebb nyomja. Az alacsonyabb kamatkiadás, valamint a magánnyugdíjpénztárakból származó 360+540 milliárd forintos forrás pedig óriási mozgásteret jelent a költségvetésnek - fűzte hozzá.

A részvényekben meglévő 300 milliárd, illetve a befektetési alapokban lévő 700 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári részvényvagyon sorsa is bizonytalan még. Suppan Gergely szerint a kormány akkor járna el helyesen, ha a részvényeket nem a tőzsdén, hanem privatizációval értékesítené.

A kormány 3 százalékos növekedési prognózisa Suppan Gergely szerint ambiciózus, bár az elemző ennél magasabb gazdasági bővülést vár, ám a kormányétól eltérő növekedési szerkezetet valószínűsít. Úgy vélte, hogy a fogyasztás nem bővül olyan mértékben, mint ahogy azzal a kormány számol.

Suppan Gergely szerint ugyanakkor a bázishatások miatt gyorsulhat jelentősebben a növekedés. Az idei katasztrofális időjárás miatt a mezőgazdaság teljesítménye várhatóan 0,4-0,5 százalékponttal mérsékli az idei növekedést. Így, ha jövőre is ehhez hasonlóan rossz lesz az idő, az alacsony bázis már nem romlik tovább. Átlagos évet feltételezve pedig a GDP növekedését a mezőgazdasági termelés 0,8 százalékponttal is növelheti. Az alacsony bázis és a nagyberuházásoknak köszönhetően jövőre a GDP 3 százaléknál gyorsabban nőhet, igaz, ezek többsége csak statisztikailag növeli a mértéket. A későbbiekben azonban az adóbevételek is nőhetnek: 2012-ben 4,5 százalékkal, 2013-ban pedig 5 százalékkal bővülhet a GDP Suppan Gergely szerint.

Németh Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjkassza hiánya 2012-től újratermelődhet, ma még nem látni pontosan, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon elköltését követően ezt hogyan lehet pótolni. Az sem világos még az elemző szerint, hogy mennyien lépnek vissza az állami rendszerbe. Matolcsy György ugyan 90 százalékkal számol, de az átlépés feltételei ma még nem ismertek. Az elemző szerint lehet olyan vonzó állami pillért alkotni, hogy megérje a tömeges átlépést, de az ösztönzőket még nem hozta nyilvánosságra  a kormány.

A költségvetésből már megismert részletekről az elemző azt mondta, hogy a közszféra létszámleépítésére számítani lehetett, de kérdésesnek nevezte, hogy vajon kiket bocsátanak el, és nem romlik-e ettől az állami szolgáltatás színvonala. A költségek csökkentését jó iránynak nevezte, de hangsúlyozta, hogy látni kell az adóbevételek tervét és a kiadáscsökkentés részleteit.