Emlékeztetett arra, hogy a harmadik negyedévben 58 milliárd forint nem realizált árfolyamnyereség, míg a második negyedévben 96 milliárd forint nem realizált árfolyamveszteség befolyásolta az eredményt. Éppen ezért reálisabb képet ad az első háromnegyed év: az idén a Mol konszolidált nettó eredménye 67,9 milliárd forint volt, ami 11 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.

Az idén pozitívan hatott az első kilenc havi eredményre, hogy a kőolaj hordónkénti átlagára a tavalyi 57 dollárról 77 dollárra nőtt, s kismértékben javult a finomítói árrés is. A kőolaj és a földgáztermelés is jobb volt a tavalyinál, s csoportszinten némileg nőtt a késztermék-eladás is.

Negatívan hatott viszont az eredményre az, hogy a horvát leányvállalat, az INA még mindig veszteséget könyvelt el a gázkereskedelmen, miközben a Molnak ki kellett fizetnie a nemrég bevezetett válságadót és az Európai Bizottság határozata alapján a kamatokkal terhelt pótlólagos bányajáradékot. Az előbbi 19,8 milliárd forintot, az utóbbi pedig 35,2 milliárd forintot tett ki, s a két tétel teljes mértékben semlegesítette a működési teljesítmény javulásának hatását.

Az INA gázkereskedelemi üzletágának az első háromnegyed évben 33,8 milliárd forint vesztesége volt, amiből 15,9 milliárd forint jutott a Mol-csoportra, a fennmaradó összeg a külső tulajdonosok részesedése.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, harmadik negyedévi eredményjavulás elsősorban a nemzetközi szénhidrogén termelésből származott, főként a pakisztáni, szíriai földgázmezők, illetve az adriai off shore gázmezők kitermeléséből. Ezek a területek kompenzálták a magyarországi és a horvátországi kimerülő mezők termeléscsökkenését is.

A Mol az idén a harmadik negyedévben 92,1 milliárd forint nettó eredményt ért el, szemben az előző negyedévi 43,2 milliárd forint veszteséggel, és az egy évvel korábbi 12,9 milliárd forint nyereséggel. A csoport bevétele az első háromnegyed évben 37 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, s elérte a 3.096 milliárd forintot. A harmadik negyedévben a bevétel 1 182 milliárd forint volt szemben a tavalyi 922 milliárd, és a második negyedévi 1 084 milliárd forinttal.

A csoportnak továbbra is stratégiai célja, hogy az INA évenként 210 millió dollár EBITDA-javulást (kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény) érjen el 2009 és 2012 között, jóllehet a program kissé lassabban halad az eredetileg tervezettnél.

Az üzemanyag fogyasztás konszolidációjáról Molnár József elmondta, Magyarországon most történik az, ami Szlovákiában már tavaly bekövetkezett. A magyar piacon 11 százalékkal esett vissza a fogyasztás, miközben Szlovákiában már 6 százalékkal nőtt. Tavaly fordított volt a helyzet, akkor Szlovákiában drasztikusan visszaesett a kereslet, miközben a magyar piacon stagnált. Ez is mutatja, hogy Szlovákia gyorsabban reagált a válságra, s úgy tűnik, hamarabb is lábal ki belőle.

A magyar fogyasztás alakulásáról a vezérigazgató-helyettes elmondta, a következő években szolid javulásra számítanak, s minden országban nagyon sok függ attól is, hogyan alakul a jövedéki adóterhelés.