Az alelnök a kamatemelés indokai között megemlítette, hogy a monetáris szigorítás nélkül az infláció jelentősen a 3 százalékos cél fölött ragadna. Más szempontot nem vettek figyelembe. Kifejtette, hogy az általuk korábban feltételezettnél nagyobb költségsokkok – élelmiszerárak és szektorális különadók – érik a gazdaságot, melyek hatására idén 4,5 százalék fölé emelkedhet a fogyasztói árindex, 2011 átlagában pedig 4 százalék körül várható. Ezek messze vannak az MNB tartós és gyors növekedést leginkább elősegítő 3 százalékos inflációs céljától. Az MNB előrejelzésének alapforgatókönyvében rögzített infláció alakulását ráadásul felfelé mutató kockázatok övezik.
Karvalits Ferenc. Felfelé mutató inflációs kockázatok
Túry Gergely
Karvalits Ferenc a Népszabadságban kitért arra is, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben befolyásolják az inflációs pályát. Úgy vélte, hogy az szja mérséklése, kiegészítve a foglalkoztatás bővülésével azt eredményezi, hogy 2011 második felétől az előzetesen feltételezettnél lendületesebben élénkülhet a belföldi kereslet. Az adócsökkentés következtében elmaradó költségvetési bevételeket részben a nyugdíjpénztári megtakarításokkal finanszírozza a kormány, a költségvetés strukturális egyenlege romlik, ez érdemi fiskális élénkítést jelent. A szektorális különadók csökkentik az adott szektorok beruházási aktivitását. A kevésbé kiszámítható befektetői környezet megemeli a beruházásoktól elvárt hozamot s a magyar gazdaság növekedési potenciálját is visszavetheti. Az alacsonyabb kapacitások mellett sokkal korábban jelentkeznek a növekedés inflációs hatásai.
