A nemcsak költségcsökkentő, de a környezet számára is előnyös elektronikus számlák elterjedtsége Európában igen alacsony, a vállalatok körülbelül a számlázás 5 százalékát bonyolítják ilyen módon az Európai Bizottság szerint. A kisvállalkozások a legkevésbé hajlamosak az elektronikus számlák használatára, csak megközelítőleg 22 százalékuk mondja, hogy már használtak vagy kaptak ilyet. A nagyvállalatok 42 százaléka használ ilyen rendszert. Az alacsony elterjedtség egyik oka a jogi környezet bonyolultsága. Az elektronikus számlázásról szóló jogszabályok Európában országról országra változnak - olvasjató az Euractiv cikkében.

Papírszámlák. Bonyodalmas örökség

euebl.org

Brüsszel becslése szerint a papírszámlák elektronikusra cserélésével körülbelül évente 40 milliárd eurót lehetne megspórolni az Unióban. A megtakarítások az alacsonyabb papír fogyasztásból, a postaköltségek csökkenéséből és a bürokratikus rendszerek működésének a javításából keletkeznének. Antonio Tajani, az Európai Bizottság iparért és vállalkozáspolitikáért felelős alelnöke szerint “az elektronikus számlázás fokozná az európai vállalatok versenyképességét, különösen a kis-és középvállalatok esetében. Forradalmi újítást jelentene a számlakezelésben.” Michel Barnier belső piacért felelős biztosa szerint “az elektronikus számlázás nagy előrelépést jelenthet  piacon, a vállalkozások, a fogyasztók és az európai kereskedelem egésze számára egyaránt.” December 2-i közleményében a Bizottság rámutat, hogy egy nagyobb mértékű áttérés az elektronikus számlázásra pozitív hatással lenne a környezetre is a postázással összefüggő szén-dioxid kibocsátás csökkenésével. Az EU becslés szerint ez 1 millió tonna szén-dioxid csökkenést jelentene évente.

E potenciális előnyök ellenére az unióban használt számlák között igen kis arányban jelennek meg az elektronikusak, a penetráció 3 és 30 százalék között változik az egyes tagországokban. Az uniós átlag 5 százalék körül alakul. A becslés szerint az Európában működő 23 millió cég közül mindösszesen 1 millió használ elektronikus számla rendszert. A Bizottság merész terveket fontolgat az arány javítására és 2020-ra szeretné elérni, hogy az elektronikus számlázás legyen a legnépszerűbb forma. A Bizottság szerint ebben döntő szerepet kell vállalniuk a közhivataloknak illetve a kis-és középvállalatoknak, melyek az uniós vállalatok 99 százalékát képviselik, de ők a legkevésbé hajlandóak az áttérésre.

A Bizottság érvelése szerint a közhivatalok áttérése önmagában óriási hatást gyakorolna a környezetre, mivel a kis-és középvállalatokat is alkalmazkodásra kényszerítené. Olaszország, Finnország és Dánia kormányai már elkötelezték magukat amellett, hogy kötelezővé teszik az elektronikus számlázást a közhivatalokban. Svédországban az e-beszerzési rendszer már tökéletesen működik a közszférában. Más tagországok is dolgoznak hasonló kezdeményezéseken, míg EU-s szinten, a Bizottság közzétette az összeurópai online közbeszerzésről szóló PEPPOL (Pan-European Public Procurement On-Line) irányelvet, amely gondoskodik róla, hogy a nemzeti hatóság közvetít az elektronikus kommunikáció népszerűsítésében a vállalatok és a hatóságok között. A nemzeti e-számlázási kezdeményezések elősegítése érdekében, a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy indítsanak fórumokat, ahol megvitathatják az e-számlázás kérdését és megoszthatják a legjobb gyakorlatokat.

E-számla. Sok milliárd eurós megtakarítást hozhat

service-suite.com

A kis-és középvállalkozások bevonása kulcsjelentőségű az e-számlázás elterjesztésében. Jelenleg egy sor jogi, technikai és pénzügyi akadály áll előttük. “A szoftver vagy a hardver beszerzésének a költsége, illetve az elektronikus tranzakciók költségének elfogadható tartományba kell esnie” – hangsúlyozza az Európai Kézművesek, Kisiparosok, Kis- és Középvállalkozások Szabványügyi Hivatala (NORMAPME). Ezek csökkentésére a Bizottság az egyes rendszerek közötti átjárhatóság növelését javasolja. A kisvállalatok általában sok különböző szállítóval és vevővel dolgoznak együtt, akik eltérő szabványú e-számlázási rendszereket használhatnak. “A rendszerek közötti átjárhatóság növelése az ellátási lánc mentén megkönnyítené a kis-és középvállalatok tömeges áttérését” – olvasható a Bizottság jelentésében.

A jogi akadályok az országonként változó szabályozásból is fakadnak, mint például az elektronikus aláírás kérdése, amelyre nincsen közös szabvány. Ez a határon átnyúló e-számlázástól különösen a kisvállalatokat rettenti el. A Bizottság szerint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló irányelv felülvizsgálata remek alkalom az e-számlázás szabályainak egységesítésére (a rendszer átvételének jelenleg érvényes határideje 2013. január 1). Az irányelv új szövege szerint a vállalkozások bármely olyan e-számlázási rendszert használhatnak, “amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenőrzési nyomvonalat létesít.” A nemzeti hatóságok nem állíthatnak fel további követelményeket, mint például, hogy az e-számlákat fejlett elektronikus aláírás használatához kötik. A Bizottság az elektronikus aláírásról szóló irányelv felülvizsgálatát is tervezi, hogy megkönnyítse az országok közötti felismerhetőséget - írja az Euractiv.