A világ leggyorsabban növekvő városai az elmúlt tíz évben javarészt Ázsiában és Afrikában voltak. A városi lakosság 2000 és 2010 között évi 3,3 százalékos ütemben nőtt Afrikában és a Közel-Keleten, 2,7 százalékkal emelkedett Ázsiában és a pacifikus térségben, szemben a 2,1 százalékos világátlaggal. Más régiókban, különösen a fejlett országokban a városok növekedése ritkán haladta meg a 2 százalékot, régiónkban és Kelet-Európában pedig az utolsó tízéves periódusban 0,1 százalékos csökkenést tapasztaltak. De még e szerény növekedés mellett is igen jelentős lehetőségek nyíltak a fogyasztói piacokon.

Épül a metró Csengduban. Pár év alatt megapoliszok jönnek létre

cetco.com

A világ nagy részén a városi populáció növekedése természetes úton megy végbe, miközben Kínában a vidékiek beköltözése jelenti az elsődleges hajtóerejét. A növekedés eltérő demográfiai profiljai különbségeket hoznak létre a fogyasztói szokásokban is. A gyorsan növekvő városokban új üzletágak előtt nyílnak lehetőségek és kiszélesedik a kereslet az infrastrukturális és szolgáltató iparágak kínálata iránt. Az urbanizáció a fejlődő világ sok városában felerősíti a környezeti- és társadalmi- és üzleti kockázatokat – írja az Euromonitor elemzése.

A városi növekedés elmúlt tíz évének abszolút bajnoka a kínai Gunagdong tartomány fővárosa, Kuangcsou (Európában ismertebb nevén Kanton). A Hongkongtól mintegy 120 kilométerre, a Gyöngy-folyó mentén elterülő város ma már 8 millió lakost számlál, amelyből 3,3 milliót 2000 óta gyűjtött be. A második helyen a pakisztáni Karacsi áll 3,1 milliós gyarapodással, a harmadikon pedig az indiai Delhi áll lakossága 2,9 milliós növekedésével. Az első tíz helyezett mindegyike afrikai vagy ázsiai város volt.

Az ENSZ adatai szerint 324 olyan 750 ezer lakosúnál nagyobb város van a világon, ahol az elmúlt tíz évben 20 százalékosnál nagyobb lélekszám növekedést tapasztaltak. A leggyorsabban növekvő város Nigéria államigazgatási központja, Abuja volt populációjának 139,7 százalékos emelkedésével. A 324 leggyorsabban növekvő város 53,1 százaléka volt Ázsiában vagy az óceániai térségben, 24,4 százaléka Afrikában és a Közel-Keleten, 16 százaléka Latin-Amerikában a maradék 6,5 százalék jutott Európára, Észak-Amerikára és Ausztráliára. A 324-ből 84 volt kínai város. Az ázsiai-pacifikus térségben pedig összesen 378 millióval volt több a városi lakos az idén, mint tíz éve.

Afrika a gyors városiasodás ellenére a világ legkevésbé urbanizált kontinense. A kontinensen a Közel-Kelettel együtt az elmúl tíz év átlagában 3,3 százalékkal nőtt a városlakók száma, gyorsabban, mint a 2,7 százalékot produkáló Ázsia, az 1,7 százalékkal növekvő Latin-Amerika, az 1,7 százalékos emelkedést mutató Észak-Amerika, a 0,9 százalékkal növő Nyugat-Európa és a 0,1 százalékos visszaesést produkáló Kelet-Európa előtt. Latin-Amerikánál egy szóra még érdemes megállni. A városi lakosság tíz éves növekedése 18,9 százalék volt, de jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Argentína például 11,4 százalékot tud felmutatni, ezzel szemben Guatemala 40,3 százalékos emelkedést ért el.

hvg.hu

Európában és Észak-Amerikában alig-alig találni gyorsan növekvő várost, s ugyan ez igaz Latin-Amerikában Argentínára és Chilére is. Ez része a teljes lakosság stagnálásának vagy lassú visszaesésének. Az Európai Unióban alig pár várost találni, amelyek növekedése tíz éves távlatban meghaladja a 2-3 százalékot. Angliában Manchester, Spanyolországban Palma de Mallorca, Írországban Galway és Portugáliában Maia tartozik ide.

Az Egyesült Államokban elsősorban a déli államok nagyvárosai növekszenek gyorsan a tömegesen érkező latin-amerikai bevándorlóknak köszönhetően. Például San Antonio, Houston és Phoenix, növelte lakosságát 1,6-2,1 százalékkal a 2000-es években.

Kelet-Európában a teljes lakosság 3,2 százalékkal esett 2000 és 2010 között, a városi lakosság pedig 1,3 százalékkal fogyott az emigrációs és az alacsony termékenységi ráta miatt. A trend azonban nem egyöntetű, hiszen Moszkva például 3,1 százalékkal növelte lakosai számát, miközben az orosz népesség 3,5 százalékkal csökkent.

A gyors városiasodás különösen Ázsiában és Afrikában igen jelentős keresletet támasztanak az infrastrukturális szolgáltatások iránt, ami egyszersmind széles befektetési lehetőségeket is teremt. Ezeknek az országoknak a legjelentősebb vásárlóerőt jelentő középosztálya szinte teljes egészében ezekben a városi közlekedési és gazdasági centrumokban összpontosul. Így a fogyasztási cikkek kereskedelme is ezekben a városokban centralizálódik. A megfelelő utak híján nehezen elérhető vidéki területek és a városok közötti szakadék egyre nagyobbá válik.

A fejlődő világ sok városában azonban a robbanásszerű növekedés kidolgozott tervek és infrastrukturális beruházások nélkül megy végbe. Ezért a városi lakosság jelentős része illegális telepeken és nyomornegyedekben tengődik. Az efféle fejlődés végzetes következményei jól megmutatták magukat a rengeteg halottat követelő idén januári haiti földrengésnél. A főváros, Port au-Prince lakossága az elmúlt tíz évben 33,6 százalékkal emelkedett az ENSZ adatai szerint. A város rendkívüli sérülékenységét a nem megfelelő áram- és vízhálózat, illetve a gyenge építési előírások okozták. A gyors növekedés kiélezheti a társadalmi feszültségeket is, hiszen polarizálhatja a társadalmat a gazdagok és a szegények között. Az akut szociális feszültségek ezeket a városokat a bűnözés és társadalmi nyugtalanság melegágyává tehetik, amelyek mind a politikai, mind a gazdasági környezetet veszélyeztetik.

Az ENSZ egy tavalyi jelentése szerint a népesség természetes növekedése globálisan is leginkább a városokban figyelhető meg. Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában a természetes szaporodás a városok növekedéséhez mintegy 60 százalékban járult hozzá a 2000-es években. A vidékről a városokba irányuló migráció további 20 százalékot képviselt, s újabb 20 százalékot jelentett, hogy a terjeszkedő városok egyszerűen elnyelték a környékükön lévő vidéki településeket. Globálisan azonban a nemzetközi migráció akár a növekedés egyharmadát is adhatja egy ENSZ-becslés szerint.

Nyomornyegyed Mumbaiban. A nagyvárosok elnyelik a környező vidéket

worldpress.com

Egészen más a helyzet Kínában és pár Ázsiai országban, ahol a városok növekedését elsősorban a vidéki betelepülők hajtják. Szakértők szerint Kínában az utolsó öt esztendőben az ilyenfajta mozgás és a városok vidéki területekre való kiterjedése a teljes növekedés 80 százalékáért felelnek. Ez a jelenség együtt jár azzal, hogy a betelepülők a jövedelmük egy részét hazaküldik vidéki vagy külföldi rokonaiknak, ami mérsékli a vásárlóerejüket és költési hajlandóságukat. Ugyanakkor a bevándorlók jelentős piacot teremtenek a kommunikációs és pénzátutalási szolgáltatásoknak.

Ázsia és Afrika a jövőben is a világ urbanizációs trendjének vezetője marad. A városi népesség Afrikában és a Közel-Keleten 34,4 százalékkal fog emelkedni 2020-ig, s ez a leggyorsabb regionális növekedési ütem lesz az egész világon. Ázsiában és Óceániában 21,4 százalékos, Latin-Amerikában 14,9 százalékos lesz a növekedés, míg a legalacsonyabb rátát továbbra is Kelet-Európa mutatja majd, ahol változatlan marad a lakosság lélekszáma a következő tíz esztendőben.

A világ legnagyobb városa 2015-re az indiai Mumbai lesz 15,7 millió lakossal, de nem sokkal marad el ettől Karacsi a maga 15,2 millió lakosával. Az ENSZ becslése szerint 2025-ben Kínának 140 olyan városa lesz, amelynek lakossága meghaladja az 1 milliót, szemben a jelenlegi 109-cel. Ezt a növekedést továbbra is a vidéki bevándorlók váltják ki. Indiában az ENSZ szerint a növekedés szuburbanizáción keresztül megy végbe, ami oda vezet, hogy a leggyorsabb növekedés a nagyvárosok körzetében kiépülő félmilliónál kevesebb lelket számláló közepes nagyságú településéken megy végbe.