„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
A német élelmiszeripari szövetség szerint mennyiségileg egyelőre nem jelentős az a tétel, amelyre a tilalom vonatkozik, de a dominóelv alapján több ország csatlakozása már komoly károkat okozhat a mezőgazdasági exportnak. Az átfogó uniós eredetjelzésről egyelőre még viták folynak Brüsszelben, de a többszörös feldolgozási fázisok alapvető problémát jelentenek az áruk címkézésénél. Az átcímkézések nagy ráfordítással és költséggel járnának - vélekedik a szövetség vezetője, Matthias Horst.
A vizsgálatok időközben kiderítették, hogy 180, már húsüzemekben feldolgozott sertés húsa biztosan dioxinszennyezett volt. Az állatokat még decemberben szállították Alsó-Szászországból Szász-Anhalt tartományba, további feldolgozásra. A hatóságok azt gyanítják, hogy a fertőzött húst, illetve az abból készült termékeket mostanra már elfogyasztották.
Két napja első ízben mutattak ki dioxint sertéshúsban, a minta olyan állatból származik, amelynek gazdája a botrány nyomán kétes hírnévre szert tett schleswig-holsteini üzemből szerezte be az állatai hízlalásához szükséges tápot. Korábban csak tojásban, illetve tojótyúkok húsában észleltek a januári ellenőrzések során a megengedett értéket sokszorosan meghaladó dioxin-tartalmat.
Kiderült, valamennyi érintett gazdaság a Harles & Jentzsch takarmánykeverő cégtől kapta az állatok hízlalására használt tápot. A cég összesen 12 német tartomány gazdáit látta el tápkeverékkel, amelynek 3-4 százaléknyi zsiradékába biodízel gyártásához használt, szennyezett zsír is került. Erről a cég vezetőinek már tavaly márciusban tudomásuk volt, ám a tápkeverés és a kiszállítás zavartalanul folyt tovább. Emiatt százmillió eurós nagyságrendű kártérítési per fenyegeti a vállalatot az érintett gazdák részéről.
A múlt héten lezárt állattenyésztő gazdaságok többségét feloldották a zárlat alól, így ezek ismét értékesíthetnek állatokat, illetve tojást és tejet. Az eredetileg 4700 farm közül már csak pár százra vonatkozik a hatósági zárlat. A botrány nyomán a szövetségi és a tartományi kormányok országos figyelemfelhívó platformot akarnak létrehozni az élelmiszeripar számára. Mivel az élelmiszerek ellenőrzése Németországban a tartományok hatáskörébe tartozik, ezek eddig többnyire csak saját illetékességi körükben adtak ki tájékoztatást gyanús termékekről. A tervezett internetes platform, amelynek kialakításán már "gőzerővel dolgoznak", tartalmazni fogja az összes országos hatáskörű szerv, illetve hatóság figyelemfelkeltő felhívásait.
