Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
A londoni gazdasági-politikai napilap előfizetéses online változatának felzárkózó piaci blogrovatában hétfő este megjelent elemzés - amelyet Stefan Wagstyl, a Financial Times feltörekvő térségi szerkesztője írt - bevezetőjében úgy fogalmaz: mintegy 102 ezer magyar "kösz, de nem"-mel válaszolt a kormánynak, amely megpróbálta arra csábítani őket - "a bírálók azt mondanák: zsarolással" -, hogy hagyják ott az egykor kötelező magánnyugdíjpénztárakat, és felhalmozott vagyonukkal együtt lépjenek át az állami nyugdíjrendszerbe. A maradók száma - az egykori teljes tagság 3 százaléka - messze elmarad a magán-nyugdíjpénztári szektor által remélt 300 ezertől, viszont több a kormány előzetes jóslataiban szereplő 70-75 ezernél - áll az írásban.
A Financial Times szerint "zűrös és ellentmondásos" véget ért a 13 évvel ezelőtti indulásakor még úttörő erőfeszítésként dicsért átalakítás, amelynek célja a tőkealapú második pillér megteremtése volt, csökkentendő az állami ellenőrzésű első pillér terheit. Orbán Viktor jobbközép kormánya azonban azzal érvelt, hogy a többpilléres rendszer a befizetések egy részének a magánalapokba történő átirányításával hatalmas veszteségeket okozott az állami rendszernek. Az államháztartási hiány ellenőrzés alatt tartásáért vívott küzdelmében - amelyet a második pillér okozta állami költségek elismerésére nem hajlandó EU szoros figyelemmel kísér - Orbán végül átvágta a gordiuszi csomót - írta a Financial Times térségi szerkesztője.
A lap által idézett elemzők szerint mindazonáltal a magánnyugdíjpénztáraknál maradók - jóllehet mindössze 3 százalékát jelentik a korábbi teljes tagságnak - a vagyon tekintetében ennél nagyobb arányt képviselnek. Samu János, a Concorde közgazdásza a Financial Times idézete szerint azt mondta: a cég becslései szerint az a 102 ezer, aki a maradás mellett döntött, magasabb jövedelmű és régi tagja az alapoknak, így a teljes vagyon "aránytalan" hányadát, "azt mondanám, hogy talán a 10 százalékát" birtokolják.
A szakértő hozzátette: a kezelt vagyon csökkenése és a szolgáltatási díjakra vonatkozó új, szigorított szabályok következtében az alapok száma a jelenlegi 19-ről "öt és tíz közé (csökkenhet) ... valószínűleg közelebb (lesz) az öthöz". A Financial Times szerint a helyi tőkepiacok "óhatatlanul megszenvedik" majd a rendelkezésre álló likviditás csökkenését. Samu János szerint ugyanakkor az államhoz átirányított teljes vagyon elérheti a 2400-2500 milliárd forintot, ami a 2011-re becsült GDP-érték hozzávetőleg 8,5 százaléka. "Nem rossz fogás" - állapítja meg befejezésül a Financial Times felzárkózó piaci szerkesztője.
