Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Minden jogszabály, mechanizmus "annyit ér, amennyit betartanak belőle" – mondta Kármán András. Emlékeztetett, hogy az unióban a költségvetési fegyelem és koordináció megerősítését a görög államadóssági válság kezelésekor határozták el. Határozott cél volt az is, hogy az euróövezet hitelességét helyreállítsák.
Az uniós tagországok felismerték, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely nem kizárólag a költségvetési hiányokra és politikákra koncentrál, hanem a makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is kiterjed.
Kármán András. Megelőzési munkák
ngm.gov.hu
A reformokkal kapcsolatos politikai munkát az EU-tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke, Herman Van Rompuy vezette munkacsoport végezte el. A tárgyalások során született politikai megállapodást önti jogi formába a szóban forgó hat jogszabály.
Az ezeket tárgyaló – Kármán András vezette – team a munka jelentős részén már túlvan. A csoportnak a magyar elnökséggel egybehangzóan az a célja, hogy a jövő heti pénzügyminiszteri ülésen előzetes megállapodást érjenek el a 27 tagállam között, június végéig pedig az Európai Parlamenttel is.
A hat jogszabályról az államtitkár elmondta, hogy azok közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Egyikük az úgynevezett megelőző ágra vonatkozik, amikor a költségvetési hiány az adott országban még nem éri el a 3 százalékos tűréshatárt. A másik a kiigazító ágat erősíti, azaz olyankor alkalmazzák majd, ha egy-egy ország már a túlzott deficit miatti eljárás alatt van.
Egy harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Ezzel kapcsolatban újdonság, hogy ezentúl már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhat az EU, hanem már az előtt, a preventív ágban is (kamatozó betét formájában). Később a bírság a hiánycéltól való jelentős eltérés és az ajánlások ismétlődő nem teljesítése esetén akár a bruttó össztermék (GDP) 0,5 százalékát is elérheti.
A következő jogszabály egy tanácsi direktíva lesz, amely a nemzeti költségvetési keretrendszerek minimumelvárásait tartalmazza. Olyan, a költségvetési tervezést, átláthatóságot és végrehajtást támogató szabályozásról van szó, amelynek a nemzeti jogrendszerben kell megjelennie. Ez a jogszabály egyebek között statisztikai adatok közlési gyakoriságáról, prognózisok készítéséről rendelkezik, valamint olyan úgynevezett numerikus fiskális szabályok (adósságra, hiányra, kiadásokra vonatkozó szabályok) alkalmazására kötelezi a tagállamokat, amelyek segítik az uniós adósság és deficit-előírások teljesítését.
Két további jogszabály a makrogazdasági egyensúlytalanság témájáról szól. Egyikük a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást - fogalmazott Kármán András. Ez a folyamat egy 8-10 mutatón alapuló gyorsértékeléssel kezdődik, amelyben várhatóan helyet kap más mutatók mellett a folyó fizetési mérleg egyenlege, a reálárfolyam, a külső adósság szintje. Ezt követően a problémásnak tűnő pontokról mélyebb elemzés készül, és ha az is túlzott makrogazdasági egyensúlytalanság meglétét állapítja meg, a tanács ajánlásokat ad ki. Amennyiben az ajánlásokat az adott ország ismétlődően nem követi, az ide tartozó másik jogszabály alapján szankciókkal sújtható, például a tervek szerint a GDP 0,1 százalékát is elérő pénzbírsággal.
Kármán András elmondta, hogy pénzbírságot a jelenlegi szabályozás alapján és ezután is csak az euróövezeti országokra lehet kiszabni. Az övezethez nem tartozó államok esetében is terveznek azonban szankciókat, az uniós támogatások felfüggesztését, de ennek a jogszabályi hátterét nem most, hanem a strukturális EU-politikára vonatkozó szabályozás keretében - várhatóan a következő, 2013 utáni sokéves keretköltségvetés tárgyalása során - teremtik majd meg.
A jogszabályok közül négyben a Tanáccsal együtt dönt az Európai Parlament. Ezek közé tartoznak a szankciós jogszabályok, a makrogazdasági egyensúlytalanságról szóló jogszabály és a preventív ághoz tartozó új szabályozás. A korrektív ágra vonatkozó szabály jóváhagyásához pedig a tagországok között kell teljes egyhangúság.
A csomag újdonságai között Kármán András a prevenció szerepének megnövelését nevezte az egyik legfontosabbnak. Rámutatott: a mostani válság egyik tapasztalata az, hogy a tagállamok erősebb költségvetési pozícióban lehettek volna, ha a válság előtti, "jó időkben" az államháztartási hiányt a kötelezően előírtnál alacsonyabban tartják.
Másik tanulság, hogy jobban figyelni kell a GDP-hez képest legfeljebb 60 százalékban meghatározott adósságcélra. Ezért jelenik meg a korrektív ágban az úgynevezett numerikus adósságszabály, amely szerint az államadósságot évente a 60 százalék fölötti adósságrész egyhuszadával csökkenteni kell. Ezzel a túlzott deficiteljárás mintájára (bár formailag nem alakítottak ki új procedúrát, de tartalmában) lényegében egy túlzott adósságeljárás is létrejön.
A költségvetési szabályok nemzeti jogszabályokban való megkövetelése és a gazdasági egyensúlytalanságra vonatkozó eljárás is az új rendszer újítása lesz - hangoztatta az uniós munkacsoport magyar elnöke.
