szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A magánszféra és az állam együttműködésében létrejött beruházások (ppp) hosszú távon háromezer milliárd forint állami elkötelezettséget jelentenek, és ennek az összegnek a mérséklése érdekében 100 projektet áttekintenek - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kiemelt állami szerződéseket és támogatási szerződéseket vizsgáló államtitkára.

Az államtitkár elmondta, hogy a 2011. évi költségvetést 120 milliárd forinttal terhelik a ppp-projektek, ebből az M5-ös és az M6-os autópályával kapcsolatos kiadások 99,1 milliárd forintot tesznek ki, a Művészetek Palotája 9,8 milliárd forint, a többi 10 milliárd forint alatti tétel. Közölte, hogy az autópályák kivételével a ppp-projektek magánbefektetőinek kiváltására 200 milliárd forintot irányoztak elő.
   
Hegmanné Nemes Sára elmondta, hogy a sportlétesítményekhez köthető beruházásoknál a magánbefektetőkkel a tárgyalások jól haladnak, júniusban megállapodásra juthatnak. A két autópálya kivételével a többi projekteknél elindultak az egyeztetések a szerződések megváltoztatására, és peren kívüli egyezség esetén ezek az idén lezárulhatnak. A háttérbeszélgetésen a részletekről szólva az államtitkár elmondta, hogy a 34 sporttípusú projekt felülvizsgálatánál kiderült, hogy jellemező módon nem a beruházás értékére, hanem a szolgáltatás díjára kötötte a megállapodás az önkormányzat, az állam a befektetővel, és  tapasztalataik szerint ez a díj háromszorosa lesz a futamidő végére a valódi értékének. Huszonegy 21 olyan önkormányzat is beszállt sportlétesítmény ppp-beruházásába, amely még a saját működési költségeit sem tudja előteremteni.
 
A felsőoktatási intézményeknél a ppp-beruházások nagyon drágák voltak, és főleg vidéken nem igazodnak a tanulói létszámadatokhoz. A túlzott méretű létesítményeknél gondoskodni kell a magánbefektető kiváltása után is a hasznosításról - jegyezte meg az államtitkár. Tapasztalataik szerint sok esetben off-shore hátterű cégek húzódnak meg a magánbefektető mögött, így az állami adózást kikerülve jut haszonhoz a beruházó - tette hozzá az államtitkár.
   
Hegmanné Nemes Sára kitért arra, hogy a  felsőoktatási intézmények ppp-beruházásainak 1 százalékát kortárs képzőművészeti alkotásokra kellett fordítani, 567 milliió forintért 54 kortárs műalkotást vettek, jó részüket közbeszerzés megkerülésével. A börtön projekteknél pedig előfordult, hogy a magánberuházó olyan kölcsönből építkezett, amelyet az állam olcsóbban tudott volna felvenni. A szerződések áttekintése független szakértők bevonásával történik, a magánbefektetők kiváltásánál a beruházás illetve a szolgáltatás valódi költségét veszik figyelembe - hangsúlyozta az államtitkár.

 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!