szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Márciusban csaknem visszafordult az év eleji trend, s a hazai és a fejlett részvénypiacok negatívba, míg a fejlődő piacok pozitívba fordultak. Bár a magyar állampapírpiac és a forint tovább erősödött, összességében inkább a negatív tőkepiaci folyamatok határozták meg az alapok teljesítményét az elmúlt hónapban – olvasható a Bamosz jelentésében.

Az intézményi befektetők a lakossághoz hasonlóan az elmúlt hónapban inkább visszafogták magukat – derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) legfrissebb jelentéséből. Márciusban összességében több mint 47 milliárd forint távozott az alapokból, aminek nagy része az intézményi visszaváltásoknak köszönhető.

„A befektetési alapok vagyona húsz hónapos töretlen növekedés után márciusban több kedvezőtlen tényező együttes hatásának köszönhetően csökkent. A globális tőkepiacokat befolyásoló kedvezőtlen események (a japán természeti katasztrófa, az euróval kapcsolatos kockázatok) jellemzően negatív hozamokat eredményeztek az alapok esetében is, ami kihatott a kezelt vagyon alakulására. További vagyoncsökkenést okozott, hogy – minden bizonnyal az aktuálissá váló nyugdíjpénztári vagyonátadás hatására – az intézményi befektetőknél is jelenős visszaváltások történtek” – fejtette ki Temmel András, a Bamosz főtitkára. „Bár a lakosság összességében inkább visszaváltott, pozitív trendként értékelhető, hogy a jelentős decemberi lakossági tőkekivonás az év elejére mérséklődött” – tette hozzá a főtitkár.

A befektetési alapok vagyonának változása
Bamosz

A Bamosz-tagok által kezelt befektetési alapokból márciusban 47,4 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg ezen időszak alatt az alapok vagyona a piaci teljesítmény hatására összesen további 17,2 milliárd forinttal csökkent. A hónap végén a Bamosz-tagok 1,7 százalékos csökkenést követően, 469 hazai befektetési alapban összesen 3823 milliárd forintot kezeltek. A hagyományosan lakossági termékeknek számító (pénzpiaci, garantált, ingatlan és rövid kötvény) alapokon belül csak az garantált alapok tudtak jelentős friss tőkét vonzani. Újra megnőtt viszont a lakossági érdeklődés a vegyes alapok iránt, és friss tőke érkezett az árupiaci és származtatott alapokba is. Az intézményi befektetők ugyanakkor márciusban jelentős visszaváltásba kezdtek, és összességében a lakossági befektetők is inkább visszaváltottak.

A nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,8 százalékát) adják, bár az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon márciusban 1,9 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban összesen 39 milliárd forintot vontak ki a befektetők az alapokból, és a piaci teljesítmények is 3,3 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét.

Az év első két hónapjában a hazai és a fejlett részvénypiacok is emelkedtek, míg a fejlődő piacok estek, márciusban viszont éppen fordított volt a helyzet. A forint ugyanakkor ismét jelentősen erősödött, ami a részvényalapok (elsősorban a fejlett piaci alapok) forintban mért hozamait összességében ismét negatív irányba mozdította. Míg a korábbi hónapokban az intézményi befektetők a nyilvános alapokból a zártkörű alapok felé mozdultak, márciusban mindkét alaptípusból jelentős tőkét vontak ki. A nyilvános részvényalapokból – elsősorban egy jelentős intézményi visszaváltás során – 18,6 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg a piaci teljesítmények összességében több mint hatmilliárd forinttal csökkentették a befektetők vagyonát. A 79 nyilvános részvényalap vagyona márciusban 6,2 százalékkal, 376 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a kategória több mint 60 százalékát kitevő részvénytúlsúlyos alapok vagyona 3,4 százalékkal csökkent: márciusban 5,5 milliárd forint távozott az alapokból, amelyeken további 2,8 milliárd forintos veszteség keletkezett. A tiszta részvényalapok vagyona 10,4 százalékkal csökkent, miután ezekből a termékekből 13 milliárd forint tőke távozott, és összesen 3,3 milliárd forint veszteség keletkezett rajtuk.

Bamosz

A pénzpiaci alapok esetében márciusban folytatódott az előző év végén tapasztalt és februárban újrakezdődött visszaváltási trend, így ezek vagyona 1,6 százalékkal csökkent. Összesen közel 23 milliárd forint távozott az alapokból, de 1,3 milliárd forint hozam keletkezett, így a hónap végén a teljes vagyon 1 354 milliárd forintra csökkent. A kategória több mint kétharmadát adó likviditási alapok vagyona 1,5 százalékkal csökkent. A befektetők 15,7 milliárd forintot vontak ki az elmúlt hónapban az alapokból, míg a likviditási alapok összesen 1,6 milliárd forintos hozamot hoztak a befektetőknek. A legnépszerűbbek az euróövezeti likviditási és pénzpiaci alapok voltak, de a dollár likviditási alapokba is új befektetés érkezett. (Leggyorsabban ismét a dollár alapú likviditási alapok vagyona nőtt.) A hónap vesztesei ismét a forint alapú likviditási és pénzpiaci alapok voltak, ezekből együttesen 25,9 milliárd forintot vontak ki a befektetők.

[[ Oldaltörés (Folytatás: A különböző alapok teljesítménye) ]]

Tovább javult a kép viszont a garantált alapok piacán, miután márciusban ismét több új alap indult, mint ahány lejárt. A vagyon márciusban 2,6 százalékkal nőtt, az alapokba összesen 12,8 milliárd forint érkezett, bár a piaci teljesítmények 2,2 milliárd forinttal csökkentették az alapok vagyonát. Két alap lejárt és megszűnt, egy alapot a futamidő végével likviditási alappá, két másikat pedig nyíltvégű garantált alappá alakítottak át, miközben négy új alap indult – ezek egyenlege jelentette a friss tőkét. A nyilvános garantált alapok összvagyona a hónap végén 413 milliárd forint volt. (Ezek az adatok még nem tartalmazzák a jegyzés alatt lévő alapok adatait.)

A 30 kötvényalap vagyona 0,9 százalékkal, 306 milliárd forintra nőtt, aminek oka a rövid kötvényalapok esetében a tőkekivonás megállása mellett a hozam volt. A kötvényalapok összesen 800 millió forint tőkét vonzottak, és több mint kétmilliárd forint hozamot értek el. A rövid kötvényalapok esetében is 0,9 százalékkal nőtt a vagyon, ezekbe a termékekbe a hónapban 725 millió forint érkezett, és az alapok 700 millió forint hozamot is elértek. A hosszú kötvényalapok vagyona is ugyanilyen mértékben nőtt, miután 70 millió forint érkezett ezekbe a termékekbe, és 1,3 milliárd forint hozamot értek el.

Az ingatlanalapok tőkevonzása hónapról hónapra csökken, ami egyes alapok márciusi gyengébb teljesítményével párban a hónapra megállította az alapok vagyonának gyarapodását. Ezek a termékek márciusban 290 millió forint friss tőkét vonzottak, és 330 millió forint veszteség keletkezett rajtuk (elsősorban az ingatlanfejlesztő alapokon). A 22 ingatlanalap vagyona összességében így stagnált, a hónap végén továbbra is 429 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 11 százaléka. A hazai ingatlanalapok alapjaiból a hónapban 420 millió forint távozott, ezek vagyona így 0,6 százalékkal csökkent a hónapban. Ezekben a termékekben 43 milliárd forint fekszik.

Különböző típusú alapok vagyonának változása (ingatlan, kötvény, vegyes), milliárd forint
Bamosz

A kisebb alapkategóriák alapjában pozitív képet mutattak. Márciusban két új vegyes alap indult, és további tőkevonzást regisztrálhattunk, a 45 alap vagyona így 0,4 százalékkal, 132 milliárd forintra nőtt. Több mint egymilliárd forint érkezett ezekbe a termékekbe, a piaci teljesítmények viszont 475 millió forinttal csökkentették a vagyont. A 17 egyéb alap vagyona márciusban 1,6 százalékkal, 41 milliárd forintra nőtt. A hónapban mintegy 675 millió forint érkezett ezekbe a termékekbe, míg a piaci teljesítmények mintegy 10 millió forinttal csökkentették a vagyont. A nyilvános származtatott alapok száma egy új alappal nőtt, a 34 alap vagyona a hónapban a leggyorsabban, 6,5 százalékkal, 109 milliárd forintra nőtt. A hónapban 7,3 milliárd forint új tőkét vonzottak ezek a termékek, a piaci teljesítmények viszont 650 millió forinttal csökkentették a vagyont.

Különböző típusú alapok vagyonának változása (pénzpiaci, részvény, garantált és származtatott), milliárd forint
Bamosz

Egy zártkörű garantált alap lejárt és megszűnt márciusban, a 44 zártkörű értékpapíralap vagyona a hónapban 5,6 százalékkal csökkent. Az alapokból márciusban 28,7 milliárd forint távozott, elsősorban a részvényalapokból, ami a nyilvános részvényalapok esetében tapasztalt intézményi visszaváltásokkal együtt azt mutatta, hogy márciusban intézményi befektetők jelentős, 40 milliárd forint közeli tőkét vontak ki az alapokból. A piaci teljesítmények emellett (ismét elsősorban a részvényalapoké) további több mint tízmilliárd forinttal csökkentették a vagyont. Az intézményi alapokon belül egyedül a pénzpiaci alapba irányítottak át jelentős tőkét márciusban. A hónap végén a zártkörű alapok összvagyona 663 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának még így is 17,3 százaléka.

A befektetési alapok teljesítménye

 

darabszám

Vagyon, Md forint

havi változás

Likviditási alapok

30

942.092

-1,5%

Pénzpiaci  alapok

28

412.399

-1,8%

Kötvényalapok

30

306.173

0,9%

Vegyes alapok

45

132.190

0,4%

Részvény alapok

79

375.508

-6,2%

Egyéb, nem besorolt alapok

17

40.950

1,6%

Garantált alapok

140

413.405

2,6%

Származtatott alapok

34

108.690

6,5%

Zártkörű értékpapír- és speciális alapok

44

662.538

-5,6%

Ingatlanalapok

22

429.222

0,0%

Forrás: Bamosz
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

A betétek felé fordult a lakosság

Meghaladta a lakossági betétállomány-növekedés az intézményes megtakarítások bővülését tavaly az utolsó három hónapban, a lakosság megtakarításai 3,5 százalékkal, az intézményesi vagyon pedig csak 0,3 százalékkal bővült - derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb regiszteréből.

hvg.hu Gazdaság

Hol van a több mint 3700 milliárdos befektetési vagyon?

A befektetési piacon a novemberi borongást decemberben egy kis derű váltotta. Így annak ellenére, hogy a lakosság a befektetéseit elkezdte pénzre váltani, s emiatt 32 milliárd forint távozott az alapokból, a kezelt vagyon mégis növekedett a jó hozamoknak köszönhetően.

Pápai Csaba Gazdaság

Pozitív hozadéka is van a magánpénztárak államosításának

Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami felügyelet alá helyezésének tanulságairól és várható következményeiről beszélt. A Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint Magyarország nemzetközi megítélése hiteles gazdasági programmal másfél év alatt helyrehozható, ám a bizalmat visszanyerni nem lehet egyik napról a másikra.

MTI Gazdaság

Elapadt a tőkebeáramlás a befektetési alapokba

Novemberben gyakorlatilag elapadt a tőkebeáramlás a befektetési alapokba mind az intézmények, mind a lakosság oldaláról, az alapok vagyonát ugyanakkor a negatív tőkepiaci események ellenére is tovább növelték a hozamok - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) szerdán.

MTI Gazdaság

BAMOSZ: 21 milliárd forintot vontak ki a befektetési alapokból

A tavalyi negyedik negyedévben közel 21 milliárd forint tőkét vontak ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagjai által kezelt alapokból, a piaci teljesítmények viszont 75,6 milliárd forinttal növelték a befektetők vagyonát.