A drasztikusan növekvő ázsiai import legnagyobb nyertese Ausztrália és Japán, de a harmadik ma már Németország. Magyarország legfontosabb exportpartnerénél ez a gazdasági növekedés motorja. Piotr Kalisz, a Citigroup vezető elemzője szerint a német GDP egy százalékpontos változása 0,6 százalékponttal változtatja meg a magyar bruttó hazai összterméket (GDP).   

Az elemző szerint a nyersanyagárak a közép-kelet-európai régióban is félelmet keltenek, de nem a magas olajár miatti lassulás akadályozza igazán a gazdasági fejlődést, hanem az infláció. Piotr Kalisz megállapítása szerint a közép-európai régióban a fiskális politika fordulópont előtt áll, az expanzívról a kevésbé növekedésbarát irányvonalra áll át. A legszigorúbb fiskális megszorítás Lengyelországban várható, ahol a kormány a hiányt a GDP 4,5 százalékára szeretné csökkenteni, mindössze két éves időtávon. A Magyarországon és a Cseh Köztársaságban tervezett fiskális megszorítás ennél kisebb mértékű, de még így is elég jelentős, és főként a kiadási oldallal kapcsolatos intézkedéseken alapul.

A 3.500 milliárd dollár értékű vagyont kezelő BlackRock ausztriai és magyarországi lakossági üzletágáért felelős igazgatója, Karl Banyai arról szólt, hogy a feltörekvő országok lakosságának fogyasztása hihetetlen mértékben nő, ami megnöveli a fogyasztási javak termelését.   

A Schroder Alapkezelő térségért felelős igazgatója, Lydia Malaki viszont arról beszélt, hogy a fejlett országok még mindig jó befektetési lehetőségeket kínálnak. A gazdasági válságot követően lassú, fokozatos növekedésre van kilátás ezekben az országokban - állapította meg.  Az alapkezelő európai részvényekért felelős vezetője, Chris Taylor szerint a 80-as évek közepe óta nem volt ilyen jó "belépési lehetőség" a részvénypiacra. Ezt erősítette Nick Smith, az Allianz Alapkezelő ügyvezető igazgatója is, aki szerint a fejlett országok gazdaságának növekedése kedvezően érinti az európai gazdaságot is.