Svájcifrank-drágulás: vajon beavatkozik-e a Magyar Nemzeti Bank?

A svájci frank mértéktelen erősödésének okairól tegnap már beszámoltunk. A trend ma folytatódott, mert a piacok úgy értékelték, hogy az eurózóna bizonytalansága nem oldódott meg, s az amerikai pénzügyi válságot lezáró döntés sem hozott akkora bizalomerősödést, ami a befektetőket a dollár felé fordította volna. Az egyre erősödő tendencia úgy látszik, hogy a Svájci Nemzeti Banknak is sok volt, s leszállította az alapkamatát. Mivel a frank után már eddig sem lehetett érdemben kamatot remélni, kérdés, hogy az intervenció mekkora tartós eredményt hozhat. Mindenesetre az első reakciók pozitívak voltak, hiszen az euró/svájci frank árfolyam a reggeli 1,08-as szintről 1,11 frankig erősödött rövid idő alatt, s a svájci frank/forint (CHF/HUF) árfolyam is 245 forintig esett a reggeli 252 feletti csúcsról.

A Magyar Nemzeti Bank épülete. Szűk mozgástér

MTI

A magyar adósok (közöttük, ne feledjük, nem csak magánszemélyek, hanem vállalatok és önkormányzatok is vannak) érdekében vajon a Magyar Nemzeti Bank is tehet-e lépéseket? Félő, hogy közvetlenül nem. Fürjes Szabolcs, a Friedrich Wilhelm Raiffeisen befektetési menedzsment vezetője a hvg.hu-nak korábban már kifejtette, hogy a CHF/HUF nem önálló devizapár, így erre a magyar jegybank nem tud közvetlenül hatást gyakorolni, beavatkozási lehetőségei elsősorban a forint euróval szembeni árfolyamára vannak. Ott pedig nincs beavatkozást előidézően jelentős elmozdulás. A forint árfolyamát persze rontja a magyar gazdaság erős CHF-kitettsége, hiszen nő a gazdaság stabil működése iránt érzett bizalom. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben nem a magyar gazdaság teljesítményének romlása vagy a gazdaságpolitika megítélésének romlása hat az árfolyamváltozásra, hanem a külső tényezők.

A Svájci Nemzeti Bank épülete. Nekik is elég volt az erősödésből

Creative Commons

Mint arról már bő egy hónappal ezelőtt is beszámoltunk, az akkor hegymenetbe kapcsoló frank jegyzését biztos, hogy már akkor sem az MNB akciói húzták vissza többször is az akkori csúcs közeléből, hasonló ingadozás ugyanis látható volt az euró és a frank viszonylatában is. Ezt akkor Misik Sándor, a Solar Capital devizakereskedője arra vezette vissza, hogy valószínűleg elkezdték a profit realizálását az euró esésére és a frank erősödésére játszó befektetők. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az euró jegyzése áttöri a 290-es szintet, bármikor meglehet az új csúcs svájci frankban is. Éppen ezért a következő hetekben – amelyeket ugye éppen most élünk – a devizapiacon egyértelműen a svájci frank/forint jegyzés csökkentése lehet a jegybank – és a devizahitelek magas aránya jelentette gazdasági veszély miatt a kormány – elsődleges célja is. Kérdés persze, hogy milyen eszközök állnak ehhez az MNB rendelkezésére. Misik Sándor felhívta a figyelmet, hogy a piaci intervenció – amellyel saját devizája esetében a svájci jegybank se ment sokra – nem valószínű, hogy eredményre vezet. Ez azt jelenti, hogy hamarosan akár kamatemelésre kényszerülhet az MNB. Hogy ez a jóslat valóra válik-e, arra a frank árfolyamváltozásától függően hamarosan választ kaphatunk. Mivel az inflációs helyzet nem indokolja az alapkamat emelését, túl vérmes reményeket nem érdemes táplálni az MNB lépéseit illetően.